Nánán a Csemadok Alapszervezete és a Szülőföldért Polgári Társulás szervezésében Szent Istvánra emlékezve és a falu első írásos emlékének 855. évfordulója alkalmából kettős ünnepet tartottak. (Frissítve Képgalériával)
Augusztus 19-én délelőtt hálaadó szentmisével kezdődött az ünnep, melyet Burian László esperes, pápai káplán celebrált. Az esperes ezen a napon volt 90 éves, és így többszörösen ünnepi volt ez a délelőtt, melyen a szervezők meghívására vendégek is jelen voltak: Nagy László Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének tanácsosa és Farkas Iván az MKP országos alelnöke.
Délután folytatódott a megemlékezés, melynek fő programja az Ősi Magyar Kapu felavatása volt a helyi templom bejára előtt. Az emlékjelet Dániel Erzsébet, a Csemadok elnök ötlete alapján állították, aki bevezetőjében elmondta, hogy: egykor őseink mindenért hálát adtak a jó Istennek, s kereszteket állítottak falujukba vagy a határba, amellyel emlékeztettek arra, hogy mindenért Istennek kell, hogy hálásak legyünk. Ma emlékjeleket azért hagyunk, hogy gyermekeink ne feledjék, hogy élt itt egy nép, amely tisztelte elődeit, és háláját ily módon fejezte ki ember és Isten előtt. A faluban már 1990 óta a Csemadok jóvoltából állítottak különböző történelmi évfordulók emlékére emlékjeleket, s most a Magyar Kaput vésették fába.
Vitéz Smidt Róbert fafaragó művész- az alkotó – beszédében felvázolta a székely és az felállított (felvidéki) Magyar Kapu itteni és székelyföldi küldetését, vagyis míg az előbbi napjainkra eltűnt, az utóbbi még Székelyföldön ma is élő küldetését. Elmondta azt is, hogy különös örömmel készítette ezt a kaput, mert templom bejárathoz, ez az első kapu alkotása.
Az ünnepi szónokok közül elsőnek Bíró Ágnes az MKP igazgatója, a rendezvény védnöke mondta el gondolatait. Kiemelte, hogy egy ilyen emlékjel (mely sajnos mára csak jelkép maradt a magyar fafaragó művészet legszebb motívumaival és nemzeti jelképeivel) szellemi és erkölcsi híd is az égi (szellemi) és a földi értékek között. Kihangsúlyozta, hogy mostanában gyakran eszébe jut, hogy a felvidéki magyarság vajon érett-e már ezen értékek hordozására, merthogy csak nagy összefogással maradhatunk meg itt szülőföldünkön.
Nagy László Magyarország Pozsonyi Nagykövetség tanácsosa Magyarország üzenetét tolmácsolta, mely szerint összetartozunk itt a Kárpát-medencében élő népek, és a Szent István ünnepébe is együtt kellene bekapcsolódnia az itt élő nemzeteknek, vagyis a szlovákoknak is.
Pálmai József esztergomi tanár a magyar nemzet összetartozását hangsúlyozta, és a nemzeti büszkeség erősítését, és a más nemzetekkel való kölcsönös békés együttélést tartja a legfontosabbnak.
Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Szigeti László az MKP országos alelnöke, a testvértelepülés Tiszanána küldöttsége is, élén Dr. Tóth József országgyűlési képviselővel, Tiszanána polgármesterével. A település tisztségviselői minden nemzeti ünnep alkalmával eljönnek a Csemadok rendezvényeire.
Az Ősi Magyar Kapu felavatásánál díszőrséget álltak a Visegrádi Szent György Lovagrend képviselői, élükön Cseke László kancellárral. Elhangzott Reményik Sándor: Templom és iskola c. aktuális verse, és a legszebb Szent Istváni énekek Pálmai József tolmácsolásában, ill. a helyi nyugdíjas klub népdalcsokorral szerepelt. A szalagot Bíró Ágnes és Smidt Róbert alkotó vágta el, és mint mindig most is Nagy Csilla és lánya felöltötte a faluban már – már elfeledett egykori nánai viseletet, annak jeléül, hogy elődeink szelleme mindig velünk van.
Az ünnepség a kultúrház előtti szabadtéri színpadon folytatódott, ahol Vadkerti Imre rockénekes legismertebb és legszebb dalaiból adott ötven perces bemutatót, melyet nagy tapssal köszöntek meg a helybeliek. Ez a nap méltó ünnep volt Szent István szelleméhez és a 855. évfordulóhoz Nánán.
További fényképek a Képgalériánkban tekinthetők meg.
DE, Felvidék.ma