Dénes György költő, műfordító, szerkesztő 1923. május 24-én született Pelsőcön. Ma lenne 90 éves. Az alábbi összeállításunkban a felvidéki költőre emlékezünk.
„Elbűvölő ez a vidék, nehéz elszakadni tőle, s nem is lehet. Költészetem, életem ma is oda kötődik, ezért bukkan fel olyan sűrűn a természeti kép” – írta Dénes György szülőföldjéről, Gömörről. S bár mozgalmas életének eseményei Pozsonyhoz kötötték, hamvai – ahogyan szerette volna – visszatértek a gömöri földbe.
Dénes György termékeny alkotó volt. Talán az egyik legtermékenyebb, egyik kritikusa szerint ő írta a legtöbb szlovákiai magyar verset. Könnyedén, gyorsan, ugyanakkor nagy alapossággal írt: összesen 21 kötete jelent meg, és több antológiában szerepelt. A mi szerencsénk, hogy pedáns is volt: számtalan hátrahagyott verset, írást tartalmaz az a dosszié, melyben a még publikálatlan verseit gyűjtötte össze. Verseinek végső változatait gondosan letisztázta és másolatot készített róluk, hogy egyszer majd mi is olvashassuk. Legjelentősebb kötetei: Az idő börtönében (1970), Mélység fölött (1972), Szemben a mindenséggel (1976).
Dénes György neve szorosan összefügg a „harmadvirágzás” lírájának indulásával, pedig eleinte családi nevén – Dusík Dániel – publikált. Ezen a néven közölte az Új Szó 1949. szeptember 4-i száma a Nyári mezőkön című versét. Sokáig még szakmai berkekben is ezt tartották a „hontalanság évei” után nyomtatásban megjelenő első szlovákiai magyar versnek. Kovács István, Gály Olga, Gyurcsó István azonban egyaránt megelőzte, de ez mit sem von le az ő úttörő szerepéről.
Dénes György 2007. szeptember 14-én hosszú, súlyos betegség után hunyt el nyolcvannégy éves korában. A Szlovákiai Magyar Írók Társaságának tagja volt, munkásságáért Madách-díjjal tüntették ki. 2009-ben szülőfalujában, Pelsőcön emléktáblát avattak tiszteletére.
Felvidék.ma
