Sajtóértesülések szerint a Ľubomír Galko (SaS) minisztersége idejére datálható lehallgatási botrány lehallgatási kérelmeinek 95 százaléka kizárólag civil személyeket érintett. A vizsgálat során szerzett újabb információk szerint a lehallgatások egy része közvetlenül a védelmi minisztériumból történt. A 2011 őszén kirobbant botrány óta, amikor is kiderült, hogy a katonai kémek tömegesen hallgatják le a civileket, a legtöbb találgatás Galko szerepét illetően volt az ügyben. Az SaS miniszterét akkor Iveta Radičová leváltotta a tisztségéből a titkosszolgálattal való visszaélés miatt. Hasonlóképpen bukott a Katonai Kémelhárítás akkori igazgatója, Pavol Brychta is. Az ügyben eddig öt ügynök ellen történt vádemelés mintegy harminc esetben, beleértve a köztisztviselő hatalommal való visszaélését is.
Maga Galko végig tagadta, hogy bármiféle része lenne a lehallgatási botrányban vagy a titkosszolgálattal való visszaélésben. Egy volt tiszt vallomása azonban, aki nevének elhallgatását kérte, cáfolja Galko állításait. Annak az osztálynak egy volt dolgozójáról van szó, amelynek az információs-technikai eszközök alkalmazása volt a feladata. „Fizikailag is jelen volt a Kémelhárítás munkahelyén, amelynek feladata a telefonos beszélgetések lehallgatása” – mondta az exminiszter címére.
Az informátor még az ügy kirobbanása előtt panasszal fordult az akkori feletteseihez, amelyben említést tesz arról is, hogy az akkori miniszter fizikailag jelen volt azon a munkahelyen, amely a lehallgatásokat végzi. Ez új információ, mivel eddig azt feltételezték, hogy a katonák számára a lehallgatást a Rendőrség végezte a saját helyiségeiben. A titkosszolgálati körökből származó forrás megerősítette, hogy a lehallgatást maga a védelmi minisztérium is megvalósíthatja. A törvény ez esetben szűkszavúan csak annyit mond, hogy a Katonai Hírszerzés céljaira az információs-technikai eszközök használatát írásos kérelem és a törvényes bíró írásos beleegyezése alapján technikailag a Rendőrség biztosítja.
Arra a kérdésre, hogy ilyen lehallgatásra alkalmas helyiségek találhatók-e a védelmi minisztérium épületében, a tárca szóvivője, Martina Balleková azt mondta, hogy „a lehallgatáshoz szükséges technikai ellátottságra és a Rendőrség meg a Katonai Hírszerzés közti telekommunikációs tevékenység keretében megvalósuló feljegyzésekre vonatkozó információk titkos adatoknak minősülnek. A törvény értelmében ezeket nem specifikálhatjuk” – reagált a szóvivő.
Galko szóvivőjén keresztül tagadta bármilyen online lehallgatás létét. „Ez teljes értelmetlenség. A Katonai Hírszerzésnek nincs saját lehallgató rendszere, a lehallgatások a Rendőrségen keresztül valósulnak meg. A Rendőrség lehallgatásokkal foglalkozó munkahelyére védelmi miniszterként nem volt belépésem, így aztán semmilyen online lehallgatásokon nem vehettem részt” – állítja a volt miniszter.
Az informátor a hallgatási kötelezettség alól való felmentése után kész vallomást tenni ezekről a tényekről a rendőrségen és a Katonai Hírszerzés tevékenységének ellenőrzésére létesített parlamenti bizottság előtt is.
TASR nyomán, dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”31659,31264,31201″}
