A Magyar Örökség díjátadó ünnepségét szeptember 21-én tartották Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében. Hét kitüntetést adtak át, köztük elismerték B. Kovács István Gömörországot megörökítő munkásságát.
A Magyar Örökség-díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma hozta létre 1995-ben. A Magyar Örökség-díj gondozását 2003-tól a Magyar Örökség és Európa Egyesület vette át. A díj azon magyar intézményeknek, csoportoknak adható, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. Ezek együttesen alkotják a magyarság „Láthatatlan Szellemi Múzeumát”.
A Magyar Örökség és Európa Egyesület által felkért Bírálóbizottság meghozta 72. döntését korunk, valamint a II. világháborút megelőző időszak legjelentősebb magyar teljesítményének folyamatos és rendszeres megnevezésében.
A Magyar Örökség-díj kitüntetettjeinek kiválasztása az alulról építkező demokrácia elvén és gyakorlatán alapszik: állampolgári jogon mindenkinek módjában áll díjra javasolni az általa érdemesnek tartott személyt, együttest, intézményt, teljesítményt. A Magyar Örökség-díj Bírálóbizottsága kizárólag az így beérkezett javaslatokból választja ki a díjazandókat. Évente négy alkalommal, esetenként hét-hét díjat osztanak ki kulturális műsor keretében. A Magyar Örökség kitüntető címet bizonyító oklevelek ünnepélyes átadását idén harmadszor szeptember 21-én tartották az MTA Dísztermében.
Ez alkalommal Felvidékről B. Kovács István muzeológust Gömörországot megörökítő munkásságáért tüntették ki. Dr. Erdélyi Géza művészettörténész, ny. felvidéki református püspök, az Emberi Méltóság Tanácsának alelnöke méltatta.
B. Kovács István Rimaszombatban született 1953. július 5-én. A Rimaszombathoz közeli Baraca községben nevelkedett, alapiskolába is ott járt. Középiskoláit Tornalján és Kassán végezte, ez utóbbi helyen érettségizett, majd Budapest következett. Az ELTÉ-n szerzett néprajzból és régészetből diplomát, később, ugyanott bölcsészdoktori oklevelet.
Kétnyelven írt publikációinak száma ma már megközelíti a háromszázat. Kutatásait jelenleg a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház rimaszombati Egyházi Gyűjtemények intézményének égisze alatt végzi, annak igazgatójaként.
„Benne egy olyan alapos felkészültséggel bíró, sokoldalú tudós személyiséget ismerhetünk meg, aki nem lett hűtlen szülőföldjéhez, visszajött és kitartó, kemény munkával kamatoztatja tudását a köz javára” – mondta méltatása elején Erdélyi Géza.
Szerkesztői-kiadói tevékenysége a Gömör-Kishonti Téka keretében 21 kötetben mérhető, folyóirat vonatkozásában 14. éve folyamatosan történik. Mindenekelőtt gondoljunk a Gömörország nevű folyóiratra, a Rimaszombat Várostörténeti Barangolások köteteire vagy a korábbi években (1995-2009) megjelent könyvekre.
„Munkája nyomán lassan kirajzolódik előttünk Gömörország egész nagyszerű múltja, és küzdelmes jelene. B. Kovács István, munkájával valóban kiérdemelte a magas szintű elismeréseket, ezúttal a rangos, és nevében beszédes kitüntetést, a Magyar Örökség-díjat”- nyilatkozta Erdélyi Géza. Hozzátette: „leválasztott nemzetrészekben élő díjazottak akarva-akaratlan az egész ott élő közösséget képviselik, és annak a közösségnek az élni, megmaradni akarását erősítik. Ma, B. Kovács István és az egész közösségünk kitüntetve érzi magát”.
További kitüntetettek közt találunk három neves szakembert és három szerveződést.
Eősze László, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a zenetudomány kandidátusa Liszt Ferenc és Kodály Zoltán életművét feltáró zenetörténészi munkásságáért kapott elismerést. Szőnyiné Szerző Katalin muzikológus méltatta.
Bakos Gáspár asztrofizikus és a HatNet Csapat exobolygófelfedézéseiért kapott kitüntetést. Munkásságát Dr. Szabados László csillagász, asztrofizikus ismertette.
Wagner Nándort kultúrákat átfogó szobrászatáért tüntették ki. Elismerő szavakat ifj. Pál Mihály szobrászművész mondott.
A Magyar Védőnői Szolgálatot Dr. Tulassay Tivadar orvos, gyermekgyógyász, nefrológus-; az Évezredes népi gyógyászatunkat Dr. Pottyondy Ákos agrármérnök, a Pannonhalmi Apátság Gyógynövénykertjének vezetője-, az Erdélyi Kárpát Egyesület „Tündérkertet” óvó szeretetéért a kolozsvári Dr. Dávid Gyula irodalomtörténész, szerkesztő laudálta.
A kitüntetésekhez szívből gratulálunk.
A Magyar Örökség-díj Bírálóbizottságának tagjai: Dr. Hámori József neurobiológus, a Bizottság elnöke, Dr. Fekete György belsőépítész, a Bizottság alelnöke. Tagok: Bakos István tanár, művelődéskutató, Dr. Benkő Samu irodalomtörténész (Kolozsvár), Dr. Bolberitz Pál teológus, vallásfilozófus, Dávid Katalin művészettörténész, Farkas Márta nyelvész, Gazda István tudománytörténész, Hegedűs Miklós matematikus, Jókai Anna író, Juhász Judit újságíró, Juhász László művelődéstörténész, Németh Magda tanár, Ódor László tanár, Pázmándi Gyula matematikus, Poprády Géza könyvtáros, Pungor Ernő természettudós, Rókusfalvy Pál pszichológus, Roska Tamás infobionikus, Schulek Ágoston tanár, Spányi Antal római katolikus megyéspüspök, Sunyovszky Sylvia színművész, Szakály Sándor történész, Tóthpál József művelődéskutató, Varga Csaba jogfilozófus, Veres-Kovács Attila református lelkész (Nagyvárad), Zelényi Annamária nyelvész, egyetemi oktató, Zelnik József etnográfus. A Bizottság örökös tagja Balogh János zoológus, ökológus professzor.
A Bírálóbizottság tagjai évente 12 alkalommal ülnek össze, március, június, szeptember és december hónapokban. A következő díjátadásra december 21-én kerül sor.
Az eddigi díjazottakat ITT>>> tekinthetik meg.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”35346,19790,32689,35250,31915,26025,25238″}
