Innováció a szlovákiai magyar politikában avagy mit csináltunk jól és mit szúrtunk el.
Ezzel a címmel tartott szakmai konferenciát a Pro Futuro Hungarica polgári társulás a Magyar Közösség Pártjának pozsonyi székházában. Az előadók, politikusok és elemzők hozzászólásaikban az 1989-es bársonyos forradalom óta eltelt 25 év eseményeit, történéseit, döntéseit, az elért eredményeket és kudarcokat vették górcső alá, illetve számba vették a megújulás lehetőségeit. Haják Szabó Mária a riporter.
– Nyílik az olló, sokasodnak a szlovákiai magyar közösség problémái és nincsenek válaszaink. Ezért kellett összehívni ezt a konferenciát. Egy anyagiakban, szellemiekben és lelkiekben megerősödő magyar közösség kialakítása a célunk.
– – mondta bevezetőjében Csáky Pál, az MKP elnökségének tagja, a konferencia főszervezője.
– Megítélése szerint hol volt innovatív a szlovákiai magyar politika és most milyen?
– Az elmúlt 25 évben csupán hat év tekinthető olyannak, amikor építkezhettünk és amikor nyugodtan élhettünk. Az összes többi időszakban, különböző okok miatt, a jogainkat kellett védeni. A másik probléma pedig, hogy az elmúlt 25 évben a szlovák értelmiség és a szlovák politikai pártok egyike sem jött átfogó nézettel az ügyben, hogy Szlovákiában a lakosság tíz százaléka magyar nemzetiségű. Ha az összes egyéb kisebbségi közösséget is beleszámítjuk, akkor Szlovákia minden ötödik polgára nem szlovák nemzetiségű és szerintem, aki valóban demokrata ebben az országban, az számos egyéb, valóban létező probléma mellett nem negligálhatja ezt a kérdést sem. Tehát valamilyen megoldási javaslattal jönniük kellett volna és ez, sajnos, az elmúlt negyed évszázadban nem történt meg
– Hogyan lát bennünket a többségi nemzet? – A kérdésre Miroslav Kusy politológus válaszolt. Idézte a meciari éra majd a közös szlovák-magyar kormányzás meghatározó eseményei kapcsán megjelent véleményeket, elemzéseket. Megállapította, hogy az önálló Szlovákiában elveszítette a magyar közösség azokat a garanciákat, amelyeket addig a semleges Prága nyújtott. Pozsony azonban arroganciával és erődemonstrációval reagált a magyar közösség legitim kéréseire. A nemzetállam-építési koncepció egyik alaptézise ugyanis az volt, hogy a magyarság az önálló Szlovákia létének legjelentősebb veszélyforrása. A magyar közösség semmivel sem kér többet, mint azokat a jogokat és lehetőségeket, amelyeket a nemzetközi dokumentumok is garantálnak – állapította meg Miroslav Kusy politológus professzor.
A konferencia résztvevőit köszöntötte Bárdos Gyula, a Magyar Közösség Pártjának államfőjelöltje is:
– Ha nem beszélünk a problémákról, akkor esélyünk sincs a megoldásra. Nagyon örülök, hogy itt lehettem, és annak is, hogy az előadásoknak népes tábora volt.
– Ez ilyen szlovákiai sajátosság, hogy a problémákról nem beszélünk. Nemcsak a szlovákiai magyarok nem szoktak beszélni a problémákról, úgy tesznek, mintha nem is lennének, de a többségi társadalom is úgy csinál, mintha nem lenne magyar kérdés, nem lenne kisebbségi probléma. Éppen ez az, aminek a megjelenítését várják öntől, az államfő-jelölttől.
– A tisztánlátás miatt szükséges, hogy kívülről is elmondják a véleményt és nagyon fontos, hogy nyitottak legyünk. Ha nem vagyunk nyitottak a különböző vélemények és kritikák meghallgatására, akkor nincs értelme folytatni. Én azért remélem, hogy a köztársasági elnöki kampány során is hozzájárulhatunk közösen ahhoz, hogy ezek a témák a közbeszéd témájává váljanak és végre el tudjunk mozdulni a holtpontról.
Öllős László politológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke szerint a kilábaláshoz több eszközt is kínál az új évszázad a szlovákiai magyar közösségnek:
– Emberek és információk szabadon áramolhatnak, sőt az internet, a nagyon olcsó információhordozók azt is lehetővé teszik, hogy a szomszéd közvélemény jelentős részéhez eljusson az, aki el akar jutni. Azt hiszem, ennek a mi esetünkben politikai jelentősége is volna. Talpára kell állni a szlovákiai magyar társadalomnak, de effektív politikai képviseletre lenne szüksége.
– Lebontva mit jelent az, hogy talpára álljon és mit az, hogy effektív képviselet?
– Vissza kell vinnie a magyar témát a politikai közbeszédbe. A soron következő elnökválasztási kampány erre, remélhetőleg, lehetőséget ad és perspektivikusan vissza kell hogy kerüljön a parlamentbe is.
– A innovációt elsősorban a fiataloktól várja az ember. A rendszerváltó politikusok a mai napig aktívak. Mit csinálnak rosszul? Az elmúlt huszonöt évben, hat, nyolc évet leszámítva, végig védekeztünk, szétszóródtunk, tehát az építkezés időszaka nagyon rövid volt. Gubík László, a Via Nova ifjúsági szervezet elnöke:
– Amivel én még kiegészíteném, hogy a sikerélmények borzasztóan hiányoznak. Az elmúlt időszak gyakorlatilag az elszalasztott lehetőségek két évtizede, vagy helyesen nem értékelt időszaka volt. Tehát sem az önálló Szlovákia megalakulásakor, sem azóta az alkotmányos jogállásunkat nem sikerült tisztázni, nem sikerült az társnemzeti státusz kivívása, nem sikerült az önkormányzatiság alkotmányba történő bevitele, legyen az, mondjuk kisebbségi önkormányzatok formájában, mint ahogy az Magyarországon van, vagy akár egy nagyobb regionális, ha úgy tetszik, területi formában és a nyolcévi kormányzás se váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Az a katartikus megelégedést hozó gazdasági prosperitásban is megnyilvánuló jólét és siker nem jött el a felvidéki magyarság számára és ezt később nem hozta meg az Európai Unióhoz való csatlakozás sem.
– Tehát, mit ajánlanak a fiatal politikusok?
– Következetes, nem a más hozzánk való viszonyulását és nem a más fejével való gondolkodást, hanem a saját érdekeink programszerű megfogalmazását.
– Ez azt jelenti, hogy a szlovákiai magyar politika elsődlegesen mindig azt figyelte, hogy egyes lépéseire, javaslataira mit lép a szlovák közösség?
– Ez még most is így van. Konkrét példával is alá lehet ezt támasztani: egy magyar közösséget is képviselni hivatott párt miért egy szlovák nemzetiségű köztársasági elnökjelöltet támogat? Ez nagyon jó példája annak, hogy mindig a más fejével gondolkodunk és nem azt nézzük, nem azt tűzzük ki, hogy elsősorban mi a mi érdekünk és mi biztosítja a közösségünknek nemcsak megmaradását, gyarapodását, hanem hogy mi lehet erre a válaszlépés a többség részéről.
– A fiatalok tehát nagyobb következetességet várnak el a politikától és még mit?
– Konkrét víziót, a fiatalok véleményének a megjelenését minden téren.
Kossuth Rádió – Határok nélkül/ Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”43564,43566,43559,43562,43484″}