Somorján, a Fórum Intézetben március 31-én megvitatásra került a készülő, Dél-Szlovákia gazdasági fejlesztését szolgáló Baross Gábor Terv.
A tervet a kezdeményezés kidolgozásában részt vállaló szakemberek, köztük a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala keretén belül működő gazdasági bizottság szakemberei, illetve a Szlovákiai Magyar Közgazdász Tárásaság szakértői mutatták be. A terv a déli régiók hosszú távú gazdasági fellendítésének lehetőségével foglalkozik, végső formájában áprilisban kerül a nyilvánosság elé. A hétfői bemutatón a tervezet egyes vonzatairól, köztük a civil szférára gyakorolt hatásáról esett szó.
A Baross Gábor Terv vázlatát és célkitűzéseit Farkas Iván, a terv koordinátora vázolta fel, aki kitért a déli régiók sajátos helyzetére, számosította a gazdaság és a fejlesztések terén való elmaradást. Rámutatott, hogy a fejletlen infrastruktúra, a gazdasági befektetések támogatása vagy éppen a mezőgazdasági beruházások terén milyen módon mutatkozik meg a diszkrimináció, miként kerül hátrányos helyzetbe a leszakadó déli és délkeleti országrész. Elmondása szerint az infrastruktúra fejlesztése kulcsfontosságú jelentőséggel bír a jövőre nézve.
Rajkovics Péter, a gazdasági bizottság vezetője a helyi gazdaságfejlesztés és a civil társadalom szerepéről ejtett szót. Elmondása szerint a régióban komoly problémát jelent a vállalkozókedv hiánya, melyet külső és belső tényezők is akadályoznak – például a finanszírozási nehézségek. A civil szféra feladatát abban látja, hogy helyi szinten is alakítson és bátorítson hasonló, úttörő kezdeményezéseket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kis megoldások is működnek és gyakran apró lépésekkel kell kezdeni. Kulcsfontosságúnak tartja a külföldön dolgozó szlovákiai magyarok integrációját, valamint tapasztalatainak kihasználását.
Vitárius Lajos, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság szakértője a Vállalkozásfejlesztés a régióban nevet kapott előadásában a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó statisztikákat ismertette. Rámutatott, hogy az ágazat több mint félmillió személynek ad munkát, elsősorban a kereskedelem és a szolgáltatások területén. Vitárius szerint tanulni kell a magyar példából, s javítani a rossz innovációs mutatókon.
Horbulák Zsolt a magyar vidék és a magyar járások meghatározására tett kísérletet. Statisztikái alapján három nagy területi egységet lehet megkülönböztetni Pozsonyon kívül, melyben magyarok élnek, s a keleti régiók vannak a legrosszabb helyzetben több szempontból is – márpedig a gazdaság szerkezetét és struktúráit tekintve Közép-Szlovákia déli részei is a keleti jellegzetességekkel bírnak.
A nap záró előadása Horváth Csaba nevéhez fűződik, aki a környezetiparban és környezetvédelemben rejlő lehetőségeket boncolgatta. Rámutatott, hogy a zöld energiák és az ehhez kapcsolódó iparágak komoly kiugrási lehetőséget jelentenek a régió számára, legyen szó a gazdaságról, a környezetvédelemről vagy az energiatakarékosságról.
HCS, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”44478,44023,44015,43217″}
