A Batka házaspár saját tanyájukon, a Vadas tanyán juhokat, kecskéket nevel, s elkezdtek gazdálkodni is, főleg a hagyományos paraszti módszerekkel. Sőt itt hozták létre a fazekasműhelyüket is. A napokban évértékelőt tartottak.
A kőhídgyarmati (Kamenný Most) székhelyű M.A.G (Mintaként Alkalmazott Gondviselés) Társulás 2010-ben alakult, a Batka házaspár kezdeményezésére. Monika és Péter, a háromcsaládos szülők otthagyva a nagyváros Pozsony nyüzsgő életét, szinte újra kezdték életüket a falusi közegben, ami főleg Péter részéről nem volt nehéz, mert ő e Garam-menti faluból származott. Ő már egy új korban született, amikor a faluról eltűntek a jellegzetes élet fenntartó eszközök és módszerek: a földművelés, állattenyésztés, a régi paraszti munka.
Fiatal kora ellenére sokat járt Erdélyben, a Székelyföldön, s ott még időben megismerte a falusi életmód minden előnyét, szépségét, embert formáló módszereit. Társulásuk létrejöttének egyik főcélja a közösségépítésen kívül a régi mesterségek felélesztése volt. Nem volt könnyű a kezdet, hisz senki sem értette, mit akar ez a fiatalember, aki nem munkát keres, de kétkezi munkába kezd. A helyi plébánia adott otthon a fazekasműhelyüknek, ahol két télen át kerámia-készítő tanfolyamot szerveztek. Érdeklődő is volt, nemcsak a faluból, de még Párkányból is jártak az ügyes kezű lányok, asszonyok.
A 2013-as évértékelőn már igen sokoldalú tevékenységről adtak számot, annak ellenére, hogy a múlt évben a pályázatok nem igen segítették munkájukat. Mert tudjuk, hogy a civil szervezetek egyetlen komolyabb forrása a pályázatok lenne, ami mindenkinek mindig bizonytalan.
Viszont a Társulás – éppen vezetőinek nyitottsága által – már komoly kapcsolatokat épített ki, nemcsak a környékbeli civil szervezetekkel, de Kárpát-medencei méretekben is. Tavaly kapcsolódtak be, egy európai uniós programba. Több társukkal közösen vettek részt közösségépítő táborokban Magyarországon és Erdélyben, melyre főleg tagságuk közül különböző érdeklődésű családok, ill. néptáncosok képviselték a régiót . 
Ugyanis, fontos számukra a családépítés is, a tagsági díjat is családokra szabják minimális összeggel, ami arra kötelezi a családot, hogy továbbképző, vagy kézműves táborban is a szülők gyermekeikkel vegyenek részt. (2012-ben helyi fiatal családok fafaragó táborban készítették el a község egy részébe a szeméttartókat, a gyermekek játszó eszközeit). A néptánc hagyománynak en a tájon is nagy múltja van, ezt is szeretnék éltetni nemcsak gyerekcsoportoknál, de az ifjúság körében is. Ezért küldik az erdélyi táborokba is a már néptáncoló ifjakat. Mindezen lehetőségek a már említett EU-s „Élethosszig tanulás”pályázati programok keretében valósultak meg, ill. ez által vettek részt rajtuk.
Kézműves munkáikkal, vagyis a fazekas munkáik eredményeit több régiós, ill. határon túli kiállításon is bemutatták. 2013-ban Győrben a határon túli magyar kézművesek kiállításon mutatkoztak be. Jelszavuk: „Élvezd újra a munkát” – s Batkáék ezt a mindennapokban is megélik, és a közösségben is próbálják meghonosítani a gondolatot. A saját maguk által létrehozott tanyájukon, amit csak Vadas tanyának neveznek, juhokat, kecskéket nevelnek, s elkezdtek gazdálkodni is, főleg a hagyományos paraszti módszerekkel. Sőt itt hozták létre a fazekasműhelyüket is, itt szerveztek hagyományos módon szappanfőzést is, melyre szép számban volt jelentkező is.
Számtalan tervük van erre az évre is, s ha pályázat útján mindent nem is tudnak megvalósítani, ők már sem az életmódjukat, sem szemléletüket nem változtatják, mert mint Péter mondja: nyugodt körülmények között, boldogan élnek három gyermekükkel a Vadas tanyán, és szeretnék, ha nemcsak gyermekeik, de a jövő nemzedéke is, az őket körülvevő csodálatos világban, őseik hagyományaiból merítve élnék meg életüket, s nem a nagyvilágban keresve boldogulást egy életén át. Sikerüljön nekik, remélhetőleg egyre több követőjük is lesz.
Dániel Erzsébet, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”33410″}
