Nagy tehetségű, szimpatikus fiatalember, Vojtek János (Jan Vojtek) zongoraművész adott koncertet a lévai zsinagógában június 7-én este. A magas művészi élményeket kiváltó zongorahangverseny a Csemadok Lévai Alapszervezete szervezésében valósult meg.
Vojtek János 1995-ben született Brünnben. Zenei tehetségét édesanyjától örökölte, aki nagymértékben hozzájárult első sikerei eléréséhez. A zongora öt évesen lett számára sorsdöntő, amikor először ült le hozzá. Tehetségét és a zenéhez való érzéket Jana Nováková is felfedezte a Brünni František Jílek Zeneiskolai tanulmányai alatt. Az ő vezetésével nyert háromszor első díjat az Amadeus nemzetközi zongoraversenyen 2002-2004 és 2005-ben. Óriási tapasztalat volt számára az Amerikai Egyesült Államokban, Salt Lake City-ben megrendezett Gina Bachauer nemzetközi zongoraverseny döntőjében való részvétel, ahol nem csak értékes zenei tapasztalatokat, hanem új barátokat is szerzett.
Jan több zenekarral is fellépett: a Brünni Filharmonikusokkal, Olmützi Morvai Filharmóniával, Kaunas-i Filharmonikusokkal Litvániában. Felejthetetlen élmény volt számára a három hetes Japán turné a Brünni Nemzeti Színház zenekarával.
Jan magyar gyökerei, édesapja felvidéki származású, előnynek bizonyultak a továbbtanulás során. 2009 óta Budapesten a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában sikeresen leérettségizett.
2011-ben újra meglátogatta Litvániát, ahol a Kaunas Sonorum nemzetközi zongoraverseny abszolút nyertese lett. Ugyanebben az évben Békéscsabán az országos zongoraverseny nagydíjasa és Bartók-díjasa is lett.
2012-ben és 2013-ban a világ egyik legkiválóbb zongorakurzusán vett részt Izraelben, ahol mindkétszer megnyerte a kurzus legjobb tanulója számára kiosztott Marina Bondarenko díjat.
Célja, hogy a komolyzenét minél több ember számára tegye vonzóvá.
Minden előadott műről mondott egy pár szót bevezetésképpen, aztán a billentyűket bűvölve sorba ejtette ámulatba közönségét kifogástalanul virtuóz előadásmódjával, egyedi személyes kisugárzásával. Az alig felnőttkorba lépett fiatalember a nagymesterek magabiztosságával adta elő Rachmaninoff, Beethoven, Bartók és Debussy egy-egy szerzeményét. A végére Liszt 15. Magyar rapszódiáját hagyta Horowitz átírásában, melynek dallamaira szinte beleremegett a hangversenyterem levegője. A vastaps eredményeképpen még Fazil Say: Fekete világ című egyedi előadásmódú, kézi húrfojtásos ráadásszáma eljátszása lett a sajnos nem nagy számú, de lelkes közönség jutalma.
Wirth Jenő, felvidék.ma