A Szlovák Nemzeti Felkelés 70. évfordulója alkalmából augusztus 29-én rendezendő ünnepségen nem Vladimir Putyin képviseli majd a „felszabadítókat”. Az orosz elnök ugyanis – elvágva ezzel a gordiuszi csomót, amit még Ivan Gašparovič kuszált össze hivatalbéli utódjának – a védelmi miniszterét küldi el maga helyett a besztercebányai ünnepségre.
Mint korábban megírtuk: a két elnöki ciklus kitöltése után hivatalából júniusban távozó Ivan Gašparovič különös „ajándékkal” lepte meg utódját. Afféle időzített bombaként még a megbízatásának lejárta előtt meghívót küldött orosz kollégájának, hogy – mint a szlovák nemzet fasiszta iga alóli felszabadításában múlhatatlan érdemeket szerzett ország vezetőjeként – vegyen részt a jubileumi ünnepségen Besztercebányán. Természetesen számos más diplomáciai képviselő, sőt, államfő társaságában (a hírek szerint a cseh és a lengyel elnök ott lesz az ünnepségen). Gašparovič erről a meghívóról nem tájékoztatta utódját, Andrej Kiskát, aki így kényes helyzetbe került: az ukrán válságban neki tulajdonított szerepe miatt a nyugati féltekén lényegében nemkívánatos személlyé vált Putyin meghívójából csak rosszul lehet(ett) kijönni. A meghívó visszavonása fel sem merülhet, ez ugyanis példátlan nagy bunkóság, a diplomáciában igencsak erős, durván barátságtalan lépés lenne. Ami Szlovákiának semmiképpen sem érdeke Oroszországgal szemben, nyilvánvaló okokból. Putyin vendégül látása ugyanakkor a nyugati barátok szemében lehet szálka.
A problémát maga az orosz elnök oldotta fel azzal, hogy a hírek szerint maga helyett védelmi miniszterét, Szergej Kuzsugetovics Sojgut küldi a SZNF megünneplésére. Aki persze szeret a kákán csomót keresni, az most is találni fog: Sojgu Putyin bizalmas emberének számít, így természetesen rajta is le lehet vezetni a hónapok óta folyamatosan gerjesztett hisztériát. Amelynek – kis államokként – a közép-európai országok csak a vesztesei lehetnek.
Emlékezetes: Orbán Viktor múlt heti rádióinterjújában nyíltan beszélt arról, hogy az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók teljesen ellentétesek a magyar nemzeti érdekekkel. És egyetért Robert Fico szlovák miniszterelnökkel abban, hogy ez a Nyugat által diktált tempó többet árt nekünk, mint az oroszoknak. „Lábon lőttük magunkat” – fogalmazott a magyar miniszterelnök, amely megjegyzését aztán csakhamar felkapta a baloldali sajtó és az általa heccelt közvélemény. Pedig a lényeg attól még lényeg: nem az Egyesült Államok, nem is Németország vagy úgy általában a „Nyugat”-nak nevezett valami helyezkedik el Oroszország közvetlen közelében, továbbá az sem feltétlenül biztos, hogy a közép-európai országoknak, így Szlovákiának vagy Magyarországnak kéne leghangosabban demonstrálniuk az amerikai érdekeket Oroszországgal szemben – pláne ha azok nem egyezőek a szlovák vagy magyar nemzeti érdekekkel.
Mindez persze mit sem változtat Gašparovič fent említett húzásának megítélésén, amiben – már csak a meghívó elküldésének időpontja miatt is – sokkal inkább feltételezhetünk rosszindulatú tahóságot, mint… bármi mást.
Ezzel együtt ha Normandia földje kibírta Vladimir Putyin júniusi vizitjét, akkor Szlovákiában sem kell feltétlenül túl nagy hisztit csapni a sajtóban mondjuk Sojgu érkezése miatt.
És ha már úgy egymást érik az első világháborús megemlékezések a századik évforduló alkalmából, akkor talán nem ártana tanulni is valamit belőle. És jobban megnézni, mibe lépünk ismét bele…
Szűcs Dániel, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”47831″}
