Dr. Prokopp Mária, nemzetközi hírű egyetemi tanár a Rovás Akadémián tartott előadást, amelyre aránylag sokan voltak kíváncsiak. Nem véletlenül, mert az előadó szokása szerint sziporkázott. Az előadás tárgya Szent István európai tisztelete lett volna, de sokkal többről esett szó.
„Nagy örömmel jöttem – mondta az október elsejei programon az előadó –, körbejártuk a várost, ahol Szent István szobrával is találkozhattunk. Nagy dolog, hogy művészetszerető emberek közé jöttem, mert a művészet Isten nagy ajándéka. Ahol sok művész van, ott optimizmus és vidámság uralkodik. Ott nagyszerű az élet és sok az energia, ami abból árad, s ez fontos az emberek számára. Akik eljöttek, szükségünk van rá, erre van antennájuk. Erre hivatott az ember. Isten a saját képére, hasonlatosságára teremtett minket.”
Előadását Géza fejedelemmel indította, hangsúlyozva, ő alapította Pannonhalmát. Neki és Istvánnak köszönhető a magyar szent család és az ezer év. A 13-15. századi Európa térképén ilyen egységes országot nem látni. A francia király sem rendelkezett nagyobb területtel. Ötszáz éven át, Mohácsig, nagyhatalom voltunk.
III. Ottó német-római császár kénytelen volt elviselni, hogy a királyi ordó szerint Istvánt uralkodóvá koronázzák. Nincs még egy nemzete Európának, mely ilyen korán alapított államot. Ha egy kicsit körülnézünk külföldön, Szent István titulusú templom nagyon sok van. Tavaly az Erazmus-program keretében egy hallgató érkezett Bécsből. Stephan büszke volt nevére, mert városában Szent Istvánnak temploma van. A budapesti hallgatók ezt nem értették. Nem tehetnek róla, így nevelkedtek.
Szent István Esztergomban született. A település az elmúlt 50 évben nem állt az érdeklődés középpontjában, pedig főváros volt. Székesfehérvár került az előtérbe. Fővárost kellett létrehozni a kelet-nyugati kapcsolatok miatt. Ezt biztosította a Duna. A folyó három oldalon veszi körbe Esztergomot. A régi templomból egyedül a Bakócz-kápolna maradt meg. A bazilika háromszáz év után épült föl a gátló tényezők miatt. Trianon óta csak 90 év telt el. 1822-56-ig ezer probléma adódott, az építkezés mégis megvalósult. Évekig készítették elő, nincs ilyen kiemelkedő székesegyház a világon.
A koronázási palást 1031-ben készült. 1849-ben a koronát és a koronázási kellékeket elásták. Minden textil megsemmisült, csak a koronázási palást maradt meg, mely eredetileg miseruhának készült. Ez teológiai programot ábrázol, mely a hit összefoglalása. Rajta apostolok ülnek, a próféták állnak és mennyei seregek veszik őket körbe. Madarakkal és növényekkel díszítették. Nincs hozzá hasonló, amely technikailag, művészetileg felérne vele.
Nemcsak a 20. századi szobrász ábrázolja együtt az uralkodói párt. István együtt uralkodott Gizellával. István egyik szobra ma is áll Bambergben. A bambergi lovasról Bogyay Tamás értekezett, aki rengeteget tett, mert a magyarok nem mehettek nemzetközi kongresszusokra, de ő számtalanszor beszélt erről. Ez egy kimagasló alkotás! Ha a legenda szót kiejtjük, tudatosítanunk kell, az nem mese. Ezt évszázadokon keresztül olvasták a tudós emberek. A két életrajz hiteles. István álruhában osztogatta éjszaka a javakat. Ő egy olyan hadvezér volt, aki tudta mit akar. Intelmeiben is mennyi szeretet van! Szent László azt az Istvánt avattatja szentté, akinek a nagyapját megvakíttatta. Lászlót 1095-ben a keresztes háború vezetésére választják, de ő nem vezethette, mert meghalt.
A XI. században nincs egy királyi ház sem, melynek tagjait szentté avatnák. Ez akkor többet jelentett, mint a Nobel-díj. Árva megyének Lengyelországhoz csatolt területén fekszik Oravka, vagy Kisárva. Ez a legészakabbra fekvő magyar szakrális és kulturális emlék. Keresztelő Szent János-fatemplomában 52 magyar szent látható. Minden hétre egy. Fejük fölött rövid életrajz. Ki tudná őket felsorolni?
István eltemeti egyetlen életben maradt gyermekét. Kós Károly az Országépítő c. munkájában ezt meghatóan írja le. Nincs utód, csak ellenség. Orseolo Péterben sem lehet megbízni. 1031-ben legyőzi a császárt, egy nappal előtte Imre vadkanvadászaton hal meg. A hazánkat bemutató Képes Krónikát csodálatos képek illusztrálják. A miniatúrák festője magyar ember volt. Ez a művészeti alkotás szívvel-lélekkel készült. A képek többet mondanak el, mint az írás. Az illusztráció segíti az olvasót, hogy rádöbbenjen a mű lényegére.
V. István leánya, Magyarországi Mária, II. Anjou Károly felesége lett. Maria d’Ungheria. Ő az egyetlen Árpád-házi, akinek a síremléke megmaradt. Huszonnégy éven át uralkodott férje oldalán (1285-1309). Tizenhárom gyermeket szült. Fia Toulousi Szent Lajos és Bölcs Róbert. Unokája I. Károly, magyar király lett. Nápolyban a Szent István-templom építését ő irányította. Mária építtette a palotát a fiainak, de a templom, a Santa Márai Donna Regina Nouvát katonaság használta, majd iskola működött benne. Számos átalakításon esett át. 1928 és 1934 között a nápolyi műemlékvédelem rendbe hozta. Ma már nem templom, hanem előadóterem. A falképeket restaurálták. A művészetpártoló Mária 1309-ben kolostorba vonult. A nápolyi királyok még egy évszázadon át használják az Árpád-sávos, Anjou liliomos címert. Ezért voltak a nápolyi hadjáratok. A magyar király törvényes örököse volt e területnek. A pápaság és Franciaország sem akarta az egyesülést. 1442-ben Nápolyból elűzték az Anjoukat, jöttek az Aragonok.
Dante Martell Károlynak a Paradicsomban külön fejezetet szentel. Melyik iskolában tanítják ezt? Dante nem volt királypárti. Nála minden király a pokolban van. Őt viszont dicsőíti. Mi köze volt Magyarországhoz? Anjou Károly és Magyarországi Mária fia volt! Ez is bizonyítja, két lábon állunk az európai kultúrában. Erről kellene szólnia az EU-nak! A politikusoknak kellene ezt tanítani. Ezt a későbbiekben az előadó több példával is bizonyította.
A kölni dóm híres oltárképén, a Három királyok imádásán, Luxemburgi Zsigmond és magyar kísérete hódol az Istengyermek előtt. A római Santo Stefano Rotondot a magyar pálosok kapták meg 1454-ben, Szent István Ravennában alapított zarándokházat. Assisiben és mindenütt magyar szenteket találunk. A szentély címerén az Árpád-házi és Anjou címert látjuk. Szent Lászlót, Imrét, Istvánt, mögötte Árpád-sávokat és Szent Erzsébetet is. Provance is az Anjouk felségterülete volt.
Aachenben találjuk Nagy Károly sírhelyét. Ő a Római Birodalom után akarta Európát egyesíteni, de fiai kezén országa szétesett. Ott áll Szent István életnagyságú szobra, Varga Imre alkotása. Nagy Lajos a 14. században magyar kápolnát építtetett ott. Nagy Károly volt a példakép. Számos ajándék maradt fenn az aacheni kincstárban. Egy csatton Szent László és István szerepel.
Központban vagyunk, aminek hátrányai is vannak, de a hatások ki- és besugárzására alkalmas helyen. Vitéz János Botticellit indítja el pályáján. A Mértékletesség allegóriáját a nagy olasz mester festette. Nem kell Rómába menni, hogy lássuk ennek a jelentős művésznek alkotását! A Magyar Királyságnak olyan híre volt, hogy elhagyták egyetemüket és eljöttek hozzánk. Az előadó utalt Hunyadi János és a déli harangszó kapcsolatára is. Vitéz János esztergomi dolgozószobájának hevederívén a zodiákus képeinek sorrendjét sikerült rekonstruálni. Ez a dantei koncepcióval rokon.
Majd tovább sorolta a barokk korszaktól Szent István tiszteletének bizonyítékait. Ferenczy István, Stróbl Alajos szobra a Halászbástyán és a Bazilika főoltárán, Benczúr Gyula Vajk megkeresztelése c. festménye, Melocco Miklós esztergomi szobra, Szent István megkoronázása… A vatikáni Magyar Kápolnában Varga Imre domborműveit és Szent István szobrát láthatjuk… Prokop Péter – aki az előadó távoli rokona – a római Szent István Ház kápolnájában látható Szent Istvánt ábrázoló üvegablak alkotója.
A dél-franciaországi Saint-Simon nevű kis település híres szülötte egy pásztorfiú, Gerbert Aurillac, aki az első ezredforduló kiemelkedő alakjává vált. Ő lett II. Szilveszter pápa. Ő adta a koronát Szent Istvánnak. Falára Szinte Gábor unitárius festőművész nagy sikert aratott táblakép-sorozatot festett, mely a magyar kötődést domborítja ki. Külön képeken szerepelnek a Korona küldésének mozzanatai, köztük a pápa álma, melyben angyal mondja neki, ne a lengyeleknek adja a koronát, hanem a másnap megjelenő magyar küldöttségnek. István koronázása is látható és az Úrasztala fölött, az egész mennyezetet a Szent Korona borítja be. Egy kis francia templom emléket állít királyságunk születésének.
A bécsi Schatzkammerben őrzött kincsek 90%-a magyar! Nagy Lajos kettőskeresztjét hivatalosan átadták a restaurátornak, és kaptunk helyette egy másolatot. Egyszerű dolog lenne kimutatni annak eredetét és visszakövetelni. Ezért nem lenne szabad a magyarokkal belépődíjat fizettetni. Ez egy gesztus lehetne az osztrákok részéről!
II. András Szíriában várat alapított, de történelemkönyveinkben erről nincs egy szó sem! Igaz, győztes csatáinkat sem emlegetjük! Margat, vagy al-Marqab (arab Őrhely) várát Major Balázs régész, történész vezetésével tárták föl. A világ legnagyobb keresztes várának kápolnájában freskóciklust fedeztek föl, melyet restaurálnak. Itt a feltárt részek alapján a mennyet és poklot ábrázolták. Európai mester lehetett alkotójuk. Más, ehhez hasonló képciklust a Szentföldön eddig nem találtak!
A Felvidéken is csodás emlékek vannak. Amikor a török másfélszáz évig uralkodott Magyarország egy részén, a Felvidék jelentette a Magyar Királyságot.
Az előadó vég nélkül folytathatta volna. A 21. századi ember reményvesztett, – holott nem szabad keserűnek lenni. Élvezetes és lendületesen lüktető előadása befejezéseként elmondta, a mai ember számára giccsesen hangzik, ha élményt emlegetünk. Olyan nincs, hogy ne legyen az embernek valamilyen élménye, de erről nem beszélnek. Művészettörténeti kritika terén kevés ismertető létezik, mely így közelíti meg tárgyát. Ahhoz, hogy egy olasz művészettörténetet tanuljon, meg kell tanulnia csöndben lenni és kommunikálnia kell a szoborral, mert nem tudja másképp elmondani azt, ami a szívében van. Ne a tanár mondja meg, mit mond a vers! Aki csak bemagol egy verset, annak nem lesz művészi élménye. Könyvtárnyi mű született Michelangelóról, mert kimeríthetetlen. Ars longa vita brevis. A művészet örök – és végtelen -, az élet rövid. Végigfutottunk ezer éven. Szkíta motívumokat őriztünk meg. A mi kultúránk egyedülálló!
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
