A Jóisten óvjon mindnyájunkat attól, hogy valaha is Ukrajnához kelljen mérnünk azt a országot, ahol élünk. Az alább leírtakban fellelhető esetleges hasonlóságok ezért inkább nem is léteznek, minden ellenkező vélelem az olvasó hibája…
A történet ott kezdődik, hogy hétfőn Ungvárra látogatott a szorgos kezek által háborús káoszba taszított keleti szomszédunk külügyminisztere, Pavlo Klimkin. Miután a Mária Terézia szobrának felavatása alkalmából mondott beszédében ünnepélyesen hitet tett országa európai uniós elkötelezettsége, az európai értékek tisztelete mellett – kihangsúlyozva a Kárpátalján évszázadok óta békében egymás mellett élő nemzetek példáját – a várban tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy hamarosan rövidre zárják a kettős állampolgárság ügyét, mégpedig az ukrán-magyar határon.
„Ukrajna alkotmánya világosan leszögezi, hogy nem lehet szó kettős állampolgárságról, pont” – válaszolta egy újságírói felvetésre az ukrán diplomácia vezetője. Hogy mekkora bunkóság ilyet mondani pont Ungváron egy toleranciabajnok beszéd elmondása után, azt ítélje meg mindenki maga.
A külügyminiszter mindenesetre abban látja a megoldást, hogy az ukrán-magyar határon hamarosan bevezetik a közös vámellenőrzést. Ez azt jelenti, hogy nem lesz mód az ukrán oldalon ukrán, a magyar oldalon pedig magyar útlevelet felmutatni. A kettős állampolgárokat kíméletlenül levadásszák.
Ezt kérem ugyanaz a Klimkin harsogta, aki pár perccel korábban még Ukrajnával bővített Visegrádi Ötökről, közép-európai népek közösségéről beszélt.
Nem tudni, hogy ugyanazt az anyagot inhalálta-e, mint Robert Kaliňák szlovák belügyminiszter. Mindenesetre kezet rázhat a két európai kaliberű államférfi. Míg az egyik a légiesíteni kívánt határokon fülelné le kettős állampolgárait, addig a másik rendeleti úton szelektál sajátjai közül.
Ezért kezdtem azzal, hogy Isten óvjon minket Ukrajnától…
Szűcs Dániel, Felvidék.ma
