Április elsejével megszűnt az az európai uniós kvótarendszer, amely a tejtermelés mennyiségi szabályozását tartalmazta az EU-ban harmincegy éven át. Ez azt jelenti, hogy e naptól kezdve lényegében csak a piaci árak szabhatnak határt a tejtermelésnek. No meg az egyes tagállamok technológiai és gazdasági képességei.
És ez az, amiben hatalmasak a különbségek. A kvótarendszer megszüntetésére ugyanis a jelentős tejtermelő országok – mint például Németország vagy Hollandia – már jó ideje alaposan készülnek, jelentősen fokozták az amúgyis csúcsra járatott termelésüket. És mindezt például a szlovákiai vagy magyarországinál jóval magasabb állami dotáció mellett.
Könnyen belátható, hogy mit jelent mindez a szlovákiai vagy magyar tejiparra nézve.
A kvótarendszer eltörlése ugyan sem Szlovákiát, sem Magyarországot nem érinti közvetlenül: egyikük sem merítette ki a rá vonatkozó kvótát – a 2013-2014-es termelési időszakban Szlovákia például csak a 77,2 százalékát, ami a korábbi évekhez képest is 1-2 százalékos csökkenést jelent.
A kvótarendszer megszűnésének hatása közvetve éri el a kisebb és felkészületlenebb országokat: a „felesleget” termelő tagállamok olcsó importja megfojthatja a hazai ipart. A tej uniós piacán már jelenleg is túltermelés van, aminek okai között szerepelnek az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók is, hiszen válaszul az oroszok is betiltották a termékek bevitelét az EU tagállamaiból. További ok az is, hogy a fogyasztás rendre elmarad a termeléstől, előbbi ráadásul csökken.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara szerint komoly bajba kerülhetnek a szlovákiai termelők, amelyek már így is csak alig tudják fedezni az előállítással felmerülő költségeiket. A kvótarendszer eltörlésének közvetett következményei – vagyis az olcsó külföldi áru – még inkább ellehetetlenítheti a helyzetüket. A termelési költségek ugyanis itt sem kisebbek mint mondjuk a németeknél vagy hollandoknál – ám az állami dotáció kevesebb és a felvásárlási árak is alacsonyabbak.
A magyarországi tejipar mindazonáltal lehetőséget is lát a kvótarendszer eltörlésében – hosszú távon az a cél, hogy az olcsó, silány külföldi importot mindenhonnan kiszorítsa a kiváló minőségű magyar tej. A feldolgozóipar fejlesztésével – amire a szakma 50 milliárd forint körüli támogatási összeget tart szükségesnek – pedig elérhetővé kell tenni a magyar tejtermékek versenyképességét.
szd, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”48869,47321,34131,15213″}
