A Reviczky Társulás Léva és vidéke helytörténeti szakosztálya immár 88. helytörténeti előadására került sor a Reviczky Házban. Az előadás „Emlékezzünk széplaki és szántói Botka Tivadarra halálának 130. évében” címet viselte.
Luky János előadót és az érdeklődő közönséget április 29-én 17:00 órai kezdettel a szakosztály nevében Müller Péter köszöntötte sok szeretettel. Ezt követően Luky János, aki egyben Barsendréd és környéke lelkes helytörténésze és kultúrmunkása a Tőle megszokott szakértelemmel és lebilincselő módon ismertette szülőfaluja legnevesebb személyiségének tartalmas életútját.
Szántói és széplaki Botka Tivadar régi Anjou-kori nemesi család leszármazottja, 1802. július 6-án Kisendréden született. A család egyik ága a 16. és a 17. század fordulóján telepedett le Bars megyében. Iskoláit Léván, Nagyszombatban és Pesten végezte. 1824-ben, jogi tanulmányai befejezése után, Bars megye szolgálatába lépett: először, mint első tiszti alügyész, utóbb főszolgabíró, tiszti főügyész, majd megyei főjegyző, s később mint megye-bizottsági tag vett részt a közügyekben. Mint főjegyző élesen kikelt a főispánok visszaélései ellen, amiért le is kellett mondania.
Az iránta érzett közbizalom jele volt, hogy először 1843/44-ben, aztán 1847/48-ban országgyűlési követ, majd a szabadságharc leverése után 1861 és 1872 között tagja a képviselőháznak, ahol az ún. regnionális bizottság munkájában tevékenykedett. Jogtudósként elsősorban a vármegyék közigazgatásával, szervezeti kérdéseivel foglalkozott. Szorgalmazta, hogy Bars megye székhelyét Aranyosmarótról Lévára helyezzék át. Az 1866-os ínség idején, mint felső-magyarországi királyi biztos működött. Sok jogtörténeti munkája jelent meg, emellett aktív tevékenységet fejtett ki a társadalmi és az egyesületi életben is. A Magyar Tudományos Akadémiának (MTA) levelező, majd rendes tagja, a Magyar Történeti Társulatnak alapító és igazgató választmányi tagja, a Barsmegyei Gazdasági Egyesület alapító tagja, majd elnöke, a pozsonyi Toldy-körnek alapításakor elnöke. 1865-ben ott volt Várady János oldalán Léva első pénzintézetének, a Lévai Takarékpénztár megalapításánál. A Lévai Kaszinó, mint az MTA újonnan választott rendes tagját, 1866. november 24-én örökös tiszteletbeli elnökévé választotta. Léva városa utcát nevezett el a vármegye nagy fiáról, aki megírta Bars vármegye történetét. 1878-ban ő kezdeményezte elsőként az ezredéves millenniumi nemzeti ünnepségsorozatot. Botka Tivadar 1885. január 6-án Kisvezekényben hunyt el, s ott helyezték végső nyugalomra a családi sírboltban.
A sok érdekes adat mellett külön értékét adta az előadásnak az a sok Botka Tivadarral kapcsolatos kordokumentum, mely Luky János kitartó és szorgalmas kutató munkájának az eredménye. Nagy tapssal jutalmazta a hálás közönség a szép és tartalmas előadást. Majd a rendezvény szervezői nevében Müller Péter a Reviczky Társulás helytörténeti kiadványaival és köszönő oklevéllel fejezte ki háláját Luky Jánosnak ezért a szép délutánért, a legjobbakat kívánva további tartalmas és sokoldalú tevékenységéhez. Ezt követően bemutatta a szakosztály által a lévai oktatási intézmények számára készített Botka Tivadar portréval ellátott rövid életrajzot is.
Már az is hagyománnyá vált Léván, hogy a Reviczky Társulás Léva és vidéke helytörténeti szakosztálya neves lévai személyiségről szóló előadását követően az előadó, a hallgatóság és az esemény szervezői átvonulnak a Reviczky Ház nagyterméből a szomszédos közösségi terembe a „Lévai Történelmi Arcképcsarnok-Gondolati Emléktáblák” állandó tárlathoz, hogy azt egy újabb híres lévaival bővítsék. Ma sem volt ez másképp. Müller Péter rövid beszédében elmondta: „Botka Tivadar gondolati emléktábláját a legendás volt lévai Kaszinó helyén álló épületre azért helyezzük ma el, mert a lévai Kaszinó Léváért és Bars megyéért oly sokat tett Botka Tivadart az MTA rendes tagjává választása alkalmából azzal köszöntötte, 1866. november 24-én annak örökös tiszteletbeli elnökévé választotta. Továbbá Botka Tivadar előtt Léva városa utcanévvel is tisztelgett.” Az ismertetőt az avatás eseménye követte. Luky János és Müller Péter közösen leplezték le Botka Tivadar lévai gondolati emléktábláját, majd Wirth Jenő, a Reviczky Társulás elnöke és Luky János unokája, Makáň Andrea koszorúzták meg a felavatott emléktáblát társulásunk székházának klubhelyiségében. Az avatás után kötetlen beszélgetés vette kezdetét.
Néhány adat az előadóról:
Luky János Barsendréden született. 1991-ben éppen Botka Tivadar személye iránti érdeklődés fordította figyelmét a helytörténet felé. Egész életét lokálpatriotizmusa határozza meg. Így nem csoda, hogy az 1985-tól a mai napig megszakítás nélkül a községi képviselő-testület választott tagja. 1990-tól három cikluson át a község alpolgármestere is volt. 2007-től a falu krónikása, honlapjának és a kétnyelvű községi újság szerkesztője. Lelkes és fáradtságot nem ismerő helytörténeti gyűjtőmunkáját dicséri, hogy 2010-ben Barsendréd első írásos említésének 750. évfordulója alkalmából 200 oldal terjedelemmel kétnyelvű monográfiát jelentetett meg szülőfalujáról. Ezért a művéé 2012-ben a Matica Slovenská a lévai járás legjobb monográfiája díját nyerte. Krónikási munkáját is oly alaposan végzi, hogy 2009-ben a kisközségek kategóriájában Szlovákia legjobb krónikása lett, két évre rá pedig a második helyet szerezte meg.
Az eseményről készült fotógaléria ITT tekinthető meg.
MP, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”53415,53366,53249,53240,53148″}
