Az ukrán háború és az erőteljes bevándorlás mellett a hosszúra nyúló görög dráma teheti próbára kontinensünk állóképességét. A görög törvényhozás hagyományosnak és sallangmentesnek egyáltalán nem nevezhető szavazását követően a kormány megtépázva ugyan, ám kiállta a próbát, átültette a trojka elvárásait tükröző súlyos megszorításokat (a trojka szótárában: reformokat). Kérdés, mit szólnak ehhez a görögök, kiéleződik-e vajon a görög belpolitikai helyzet olyannyira, hogy hónapok múlva előrehozott választásokra kerülhet sor.
Lássuk a megszorításokat
Az utóbbi öt év folyamán nem első ízben nyirbálják meg a görögök korábbi kiváltságait. A hozzáadott értékadó (HÉA) kulcsát az áru és szolgáltatások több csoportjára nézve megnövelik 13-ról 23 százalékra. Ide tartoznak majd az éttermi és szállodai szolgáltatások, amelyek érzékenyen érinthetik Görögország fő bevételi forrását, a turizmust.
Az elfogadott megszorító csomagban a görög vállalkozások társasági adója megnövelését is megszavazták 26-ról 29 százalékra. A vállalkozási környezet Görögországban eddig sem volt példa értékű, tükrözi ezt az ország külkereskedelmi mérlege, amelyben a kivitel elenyésző és szerkezetét tekintve is hiányos, csupán nyomokban tartalmazza az ipari termékeket és a korszerű szolgáltatásokat. Emellett folytatódik majd az állami vagyon széleskörű magánosítása. Minden korábbi megszorítási csomag részét képezte az állami tulajdon masszív értékesítése. Megnövelik számukra az általános nyugdíjkorhatárt is, 67 évre.
Vállalkozói környezet
Mindezek fejében a trojkától máris megkapták a 7 milliárdos gyorssegélyt, tüstént teljesíthetik aktuális törlesztési kötelességüket. Néhány héten belül működésbe léphet számukra a harmadik mentőöv, teljes nevén az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus, 82 milliárdos összegben. Jöhet a harmadik nekifutás. Ezúttal Szlovákia mekkora garanciát vállal majd? A fő kérdés, hogy ez így meddig tartható. Az ország aktuális tartozása 356 milliárd euró. Leszögezhetjük, hogy ez az összeg normális körülmények között és azon túl sem fizethető vissza. Hány mentőövre lesz még szükség, a korábbi hiteleket hányszor kell még átfedni? Lehet ez akár egy végtelen történet. És meddig fog mindehhez Szlovákia asszisztálni?
Az MKP véleménye szerint
Itt az ideje annak, hogy Görögországot végre lekapcsolják a lélegeztető készülékről, mert a piramisjátékhoz hasonló megoldás csúnyán visszaüthet minden euró övezetbeli országra, amelyek immár garanciák sorát vállalták és fogják vállalni a jövőben, ha nem lesz radikális változás. A hitelek átfedése újabb hitelekkel nem oldja meg a kialakult súlyos helyzetet. Egyetértünk a német pénzügyminiszterrel, Wolfgang Schäubleval, aki az Ekofinben egyedüliként sürgeti Görögország ideiglenes (egyelőre) kitessékelését az euróövezetből. Pesszimizmusunk a jövőt illetően abból is fakad, hogy Görögország képtelen lesz végrehajtani a reformokat, megfelelni az elvárásoknak, fenntartani a további megszorításokat.
Rezümé gyanánt
A kialakult helyzet vészesen komoly, szinte megoldhatatlan. Olyan spirál, amelyet egyszer úgyis meg kell szakítani. Sokkal jobb lett volna, ha megtették volna 2010-ben. A legfájóbb tapasztalat a következő: Görögország 1981-ben vált az Európai Unió tagjává. Brüsszeli források alapján pénzügyi beszámolói, Brüsszelbe eljuttatott mérlegei hosszabb távon valótlanok voltak. Ezeket azonban Brüsszelben elfogadták. A gazdasági válság begyűrűzéséig a csekket kontinensünk gazdasági motorjai állták.
A végére maradjon egy tanulság, amely egyúttal az egész történet motivációja is lehetett: az euró 2002-es masszív bevezetésétől számítva egyetlen ország akad, amelynek külkereskedelmi mérlege magasan pozitív: Németország. Az euró bevezetésének igazi (lehet, hogy egyetlen) nyertese.
Farkas Iván, Felvidék.ma
az MKP gazdaságpolitikai alelnöke{iarelatednews articleid=”54989,54913,54911,54827,54861,54809,54622″}
