Saját régiófejlesztési modellel állt elő a napokban a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), amely magába foglalja a fejletlenebb régiók sokat hangoztatott felzárkóztatását is. Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke szerint vérszegény javaslatról van szó. Nem veszi figyelembe az egyes régiókon belül is meglévő különbségeket.
A kormány nem képes hatékonyan kezelni a munkanélküliség kérdését – állítja a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH). Saját , 1+1 elnevezésű modellt dolgozott ki hát a foglalkoztatottság növelésére, elsősorban a leszakadt régiók helyzetéből kiindulva. Többek között adókedvezményeket és járulékcsökkentést javasolnak. Ez azt jelentené, hogy annak a munkáltatónak, aki felvesz egy új alkalmazottat, az alkalmazott után a minimálbér szintjéig elengednék a járulékfizetést. S ugyanez vonatkozna a kedvezményezett cég egy már meglévő alkalmazottjára is.
Farkas Iván szerint a KDH általános megoldást javasol, az MKP viszont úgy látja, hogy a regionális különbségek ennél súlyosabbak, egyre inkább nyílnak az olló szárai. „Ha megnézzük, észak-déli irányban majd felborul az ország, olyan nagy a fejlesztésbeli különbség. Épp ezért, mi külön regionális javaslatokat teszünk és tettünk a múltban is, s a közelgő parlamenti választások tekintetében a programunkban is megfogalmazzuk” – mondta el a Felvidék.ma-nak a szakpolitikus.
Felhívja a figyelmet rá, hogy az ország 79 járásából 10-ben kiemelkedően magas a munkanélküliség, s ezek közül 8 Szlovákia déli részén van. Sőt a fejlettebb Nyugat-Szlovákia nagy járásait nézve is szembe tűnik, hogy az északi felükben alacsonyabb a munkanélküliség, mint a déliben.
„Mi azt javasoljuk, hogy a nagyberuházások esetében az állami ösztönzők megítélésekor ne egységesen kezeljék az egyes járásokat, hanem a járásokon belül kistérségek alapján.
Óriási különbségek vannak az Érsekújvári, a Lévai, de a Rimaszombati járás északi és déli részei között is a foglalkoztatottságot illetően. Van rá lehetőség, hogy a beruházási támogatások megítélése során ezt figyelembe vegyék, hiszen a munkaügyi hivataloknak vannak regionális, kistérségi kirendeltségei is, így ilyen statisztika is készíthető” – véli Farkas.
Az MKP alelnöke emlékeztet, hogy Dél-Szlovákia felzárkóztatására készült a Baross Gábor Terv, s a régióink szükségleteit és adottságait figyelembe véve szülőföldünket szeretnénk elsősorban fejleszteni, s azt javasoljuk, hogy a mezőgazdaságot és a rá épülő feldolgozóipart kellene előtérbe helyezni. A jelenleginél sokkal több forrást kellene hozzá biztosítani, kiemelten kellene kezelni a kézműves mezőgazdaságot, s ennek kapcsán nagyon fontos lenne a termékértékesítő-láncolatok létrehozása. A kiskereskedelem a kulcs, ha legalább bizonyos hányada helyi kézbe kerülne, az nagy előrelépést jelentene” – nyilatkozta a politikus.
BA, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”56304,55261″}