Pozsonyban az Esterházy János polgári társulás, a Pro Futuro Hungarica p.t. és a Pozsonyi Magyar Intézet szervezésében került bemutatásra Esterházy Lujza idén februárban megjelent gyűjteményes kötete, a Sorskérdések margója. A Pro Minoritate Könyvek sorozatban a Méry Rátio gondozásában megjelent kötetet a könyv egyik szerkesztője, Molnár Imre író, Esterházy-kutató, a Pozsonyi magyar Intézet újonnan kinevezett igazgatója és Surján László volt EP-képviselő, a KDNP tiszteletbeli elnöke mutatta be a pozsonyi közönségnek.
Peczár Károly, az Esterházy János társulás elnökének rövid köszöntője után Molnár Imre Esterházy Lujza életébe és a közösségért folytatott nemes tevékenységébe nyújtott betekintést. Mint mondta, Esterházy Lujza a két világháború közötti csehszlovákiai katolikus értelmiségi mozgalom egyik vezető személyisége volt. Meghatározó szerepet vállalt a Szlovákiai Katolikus Ifjúsági Egyesület és a szlovákiai katolikus nőmozgalom magyar tagozatának megszervezésében. Együttműködött a keresztény egyetemista Prohászka Körök vezetőivel. Esterházy János, a mártír felvidéki politikus nővéreként, munkatársaként és egyenrangú szellemi partnereként jelentős szerepet vállalt a cseh(szlovákiai) magyar közélet formálásában. Nézeteiben és írásaiban is határozottan szembeállt a nemzetiszocializmussal és a bolsevizmussal. „Esterházy Lujza sok mindent leírt, amit az öccse, Esterházy János politikusként abban a korban nem mondhatott ki, ám a cselekedeteiben ez megnyilvánult” – fogalmazott Molnár, aki mint elmondta, Esterházy Lujzát 1923-ban letartóztatták, majd kémkedéssel vádolták meg. Későbbi emlékirataiból megtudhatjuk, hogy fogva tartása idején az evangélium tanulmányozásának hatására jelentős belső szemléletváltozáson ment keresztül. „Ettől fogva élete végéig vallott meggyőződése maradt, hogy az igazságtansággal szemben az igazságot csak békés eszközökkel lehet szolgálni és elérni” – mondta Molnár.
Esterházy Lujza szót emelt a bécsi döntés után Magyarországra került szlovákok érdekében is. A vészkorszak idején családjával együtt üldözött zsidókat mentett és bújtatott. A második világháború után, 1946-ban menekülni volt kénytelen Csehszlovákiából. „Mielőtt elhagyta volna az országot, felment a Pozsony környéki hegyekbe, és ott búcsúzott el a várostól, az itt megfogalmazódott gondolatai alapján született meg Esterházy Lujza Fohásza, amelyben az összes szenvedését felajánlja a szlovákiai magyarság megmaradásáért” – fogalmazott a könyv szerkesztője.
Esterházy Lujza párizsi emigrációjában a békeszerződés magyar delegációjának fordítójaként, katolikus kiadók és menekülteket gondozó egyházi szervezetek munkatársaként dolgozott. A nyugati demokratikus államok közvéleményét mozgósítva próbálta elérni a csehszlovákiai magyarság elleni jogfosztó intézkedések leállítását és igazságtalanul bebörtönzött fivére szabadon bocsátását. Esterházy Lujza mindvégig következetes híve és hirdetője volt az osztályellentétek lebontásának, a nemzetek közti megbékélésnek és a konfliktusok párbeszéd útján történő feloldásának.
A könyvbemutató második részében Surján László azt a kérdést boncolgatta, hogy egy 19. században született mélyen vallásos arisztokrata grófkisasszonynak lehet-e érvényes üzenete a mai társadalom számára. Mint mondta, Esterházy Lujza kizárja az eszköztárból a háborút, a hazugságot és a rágalmazást is. Azt mondja, hogy a másikat emberi és nemzeti méltóságában megbántani nem szabad. A vitáinkban objektív igazságra kell törekednünk, nem legyőznünk, hanem meggyőznünk kell a másikat.„A háború ellentétes a keresztény felfogással – mondja ki Esterházy Lujza ezt a nem népszerű mondatot egy olyan korban, amikor az emberek szívében még nagyon erősen ott volt a reváns érzése Trianon miatt” – fogalmazott Surján, aki szerint Esterházy Lujza gondolatai a Duna völgyi békéről magfontolandó gondolatok valamennyiünk számára mai is.
Eszterházy Lujza könyvének pozsonyi bemutatóján részt vett az Esterházy Emlékéremben részesült František Mikloško, a szlovák parlament volt elnöke, aki hozzászólalásában a legjelentősebb szlovákiai magyar családok egyikeként jellemezte az Esterházy családot. „Esterházy Lujza egy különleges jelenség, olyan fiatal nő, aki európai és keresztény szellemben ír, s akinek üzenete a mai társadalmunk számára is teljesen aktuális” – fogalmazott Mikloško.
A könyvbemutatót megtisztelte jelenlétével Dóczy András, a Pozsonyi Magyar Nagykövetség parlamenti ügyekért felelős beosztott diplomatája, és Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke is.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”56202,51742″}
