A Rozsnyói Bányászati Múzeum negyedik alkalommal szervezte meg Élő múzeumát, melynek keretében tíznapos interaktív műhelyekben a gömöri pásztorhagyományokkal közel 400 gyermek ismerkedhetett meg.
A legelső élő múzeumi foglalkozás a gömöri viseletekre irányult, második alkalommal a gömöri kerámiákkal foglalkoztak, és 2014-ben a kékfestésről tartottak bemutatókat és alkotóműhelyt a gyerekek részére.
Idén szeptember 28-tól október 10-ig a gömöri pásztorhagyományokkal kerültek bemutatásra. A választás kézenfekvő volt, hiszen Gömörben több pásztordinasztia élt és gazdag hagyománya, kultúrája van a pásztorkodásank, mely sajnos napjainkban már kihalófélben van. „Úgy gondoltuk, a gyerekek egyre kevesebbet találkoznak a pásztorokkal, világukkal, ezért fontosnak tartottuk bemutatni nekik ezt az életformát. Mint az előző évek Élő múzeuma, az idei is a kulturális minisztériumhoz benyújtott sikeres pályázatunknak köszönhetően valósult meg” – nyilatkozta a Felvidek.ma-nak Badin Gabriella, a múzeum munkatársa.
A múzeum galériájába látogató gyerekek a foglalkozásokon Kováč Márton, a múzeum munkatársának vetítőképes előadását hallgatták meg, mely dióhéjban ismertette a pásztorkodást, a pásztorok életformáját, munkájuk kellékeit. Ezt követően a pásztordinasztiából származó Mezei Lajos, borzovai hagyományőrző mesélte és mutatta meg a pásztorbotok fontosságát, fajtáját, elkészítésének módját, melyet az elbeszélés alatt a Leader HACS kisfilmjén láthattak a gyerekek.
Mezei Lajos elmondása szerint a gyerekeknek leginkább a bicskázás tetszik a pásztorbot elkészítésénél. A foglalkozásokon résztvevők közül korábban csak a szilicei, jabloncai, és borzovai gyerekek találkoztak már a pásztorbot készítésével. A gyerekek bevallása szerint apjuktól, de inkább nagyapjuktól látták a pásztorbot elkészítését, illetve a fafaragást, – tudtuk meg a borzovai hagyományőrzőtől, aki nagyapjától örökölt, 1929-ben készült bőrtarisznyáját is körbeadta a gyerekek között.
A pásztorbot elkészítési folyamatának megismertetése után az udvaron Farkas Gábor, borzovai hagyományőrző vezette be a gyerekeket a csengők készítésének világába. Elmondása szerint néhány gyermek vett már részt hasonló foglalkozáson, de egyik sem találkozott otthon a csengő öntésével, nem úgy, mint a pásztorbot készítésével. A foglalkozáson a csengő öntését, annak folyamatát ismerhették meg a gyerekek. A múzeumban mindezek mellett különböző csengők és kolompok voltak kiállítva, melyet meg is szólaltattak. A kézműves teremben, ahol Lipták Ingriddel pulikutyát és bárányt készítettek a gyerekek, a pásztorok egyes kellékei, öltözéke is megtalálható volt. A múzeum pásztorokkal összefüggő gyűjteményét a kolompok, ivócsanakok, pásztorbotok, fokosok, ostorok, szűrök, subák és pásztortarisznyák alkotják, melyet az Élő múzeum alkalmával a Rozsnyói Meseszínház és a magángyűjtők által adott kellékekkel bővítettek ki.
A gyerekek a Gömöri Kézművesek Társulásának tulajdonában lévő Peňažko Jozef által készített fényképsorozatnak köszönhetően betekintést nyerhettek a három alkalommal megszervezett várhosszúréti pásztortalálkozókba is. A képeken gömöri és nógrádi pásztorokat láthattak, akik közül sajnos néhányan már nincsenek az élők sorában. A múzeum munkatársai pedig a galériában éppen megtekinthető kerámia- és világháborús kiállításokat is bemutatták a gyerekeknek. A bő programsorozat végeztével gömöri botoló tánc is bemutatásra került.
További képek az eseményről megtekinthetők Képgalériánkban ITT >>>.
Beke Beáta, Felvidék.ma
a szerző felvételei
{iarelatednews articleid=”54270,52683″}
