A menekülttábor megnyitása és Bős városi rangra emelési folyamatának kezdete között többen összefüggéseket vélnek felfedezni.
Többen úgy gondolják, a belügyminisztérium ezzel kompenzálja a helyieket. A tárca azonban cáfolja a felvetést, leszögezve, hogy a két kérdésnek semmi köze sincs egymáshoz. Peter Lazarov szóvivő megerősítette, Bős teljesíti a várossá válás feltételeit.
A belügyi javaslatot és a kormánydöntést követően a parlamentnek is jóvá kell azonban hagynia a városi rangot. Fenes Iván szerint Bős leghamarabb jövőre válhat várossá.
Tizenöt év után bővül a szlovákiai városok jegyzéke. A kormány mai döntése alapján két község emelkedik városi rangra, mégpedig a Dunaszerdahelyi járásban Bős, a Túrócszentmártoni járásban pedig Nagyturány. A kormány javasolta a Szlovák Nemzeti Tanácsnak, hogy ezt a két községet emelje városi rangra. A törvény szerint ez mindig január elsejei hatállyal történhet meg.
Robert Kaliňák belügyminiszter indoklása szerint mindkét község eleget tesz azoknak a követelményeknek, amelyeket a törvény ilyen esetekben meghatároz. Az egyik kritérium a nagyság, az adott településnek legkevesebb ötezer lakosának kell lennie, ennek a követelménynek csak Bős felel meg, ahol 2014 végén 5397 lakost tartottak nyilván. Nagyturányban ugyanezen időszakban 4332 lakost jegyeztek.
A minisztérium szerint mindkét községben nő a lakosság létszáma. Nagyturány azon községek közé tartozik, melyek regionális jelentőségű központokká váltak. Hasonlóan, mint Bősön, szolgáltatásokat biztosítanak a környező települések lakossága számára is, biztosított a közlekedés a környező falvakba és legalább a község egy részén városi jellegű épületek vannak, ami a következő törvényes feltétel.
Robert Kaliňák arról is beszámolt, hogy a várossá nyilvánítás kérvényezése régebbi keletű. A kormány azért döntött most a várossá nyilvánításról, hogy a jelenlegi parlament még megbizatási időszakának lejárta előtt, idei utolsó ülésén dönthessen az ügyben. Bős és Nagyturány mellett a minisztérium Pelsőc kérvényét is nyilvántartja. Kaliňák szerint viszont ez a község bizonytalan a jelöltség vonatkozásában. „Megvitattuk az ügyet a község polgármesterével és úgy döntöttünk, tanácsos lenne még egyszer átértékelni a lakosság szándékát,” nyilatkozta.
A miniszter Bős kérvényét illetőleg nem lát összefüggést a várossá nyilvánítás és azon tény között, hogy ideiglenesen itt szállásolták el az Ausztriában menedékjogért folyamodó migránsok egy részét, mely ellen a község lakossága referendumban tiltakozott. Elmondta viszont, hogy ebből az alkalomból megbeszélést folytatott a község polgármesterével, aki kifejezésre juttatta, örülne, ha eleget tennének a várossá nyilvánításra vonatkozó kérvényüknek. „A várossá nyilvánítás nem jár különösebb előnyökkel. Nem több, mint rang, s ebből a megfontolásból örömmel tettünk eleget a lakosság óhajának,” tette hozzá.
Szlovákiában jelenleg 138 város van. Legutóbb 2001-ben Sasvár-Morvaőr és Karásznó emelkedett városi rangra. Bős és Nagyturány már hosszabb ideje szeretne várossá lenni. Bősön mindezt 2010-ben szavazta meg a képviselő-testület, Nagyturányban pedig 2009-ben. A kérvényeket most az illetékes járási hivatalok és az érintett minisztériumok javasolták a kormánynak megvitatásra.
Bős mindig is határ menti község volt. Mai nevét (Gabčíkovo) 1948 után kapta és napjainkra főként a dunai erőmű kapcsán vált ismertté. A belügyminisztérium megállapította, hogy fontos szerepe van a környék gazdasági és urbanisztikai fejlődésében, polgári és műszaki ellátottságában. A dél-szlovákiai község perspektivikus demográfiai helyzete alapján a területfejlesztési terv 2040-ig a lakosság létszámának megközelítőleg 4000 fővel való növekedését feltételezi.
Nagyturány a múltban is jelentős központnak számított. Korábban már rendelkezett városi kiváltságokkal, melyeket 1397-ben kapott. A község két, vasútvonallal elválasztott részből áll. A régi, eredeti részben a családi házak dominálnak. A déli rész városi jelleggel bír, többnyire lakótömbök épültek itt. Jelenleg újra virágzik itt a családi házak építése. A minisztériumi elemzés megállapítja, hogy az építkezők nemcsak a községből származnak, hanem annak szélesebb körzetéből is, ami kedvező hatással lesz a település jövőbeli demográfiai fejlődésére.
BA, NZs Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”56901,56439,55324″}
