Az, hogy Kassa műemlékekben gazdag, nem kell különösebben bizonygatni, mert azt mindenki tudja. Sokan akarnak és tudnak pénzt csinálni ebből. Számos idegenvezető dolgozik a városban, akik között akad felkészült ugyanúgy, mint pancser.Olyan is, akinek semmi történelmi érzéke nincs, de azért ontja a könyveket róla. Ezért szeretik, mert jól tudja magát eladni. Embere válogatja.
Nem szoktam a kassai idegenvezetők magyarázatába belehallgatni, mert szinte mindannyian ismernek, és tudják ki vagyok, így kínos lenne számomra, ha kritikus füllel hallgatóznék. Pedig néha hasznos, ha tanulunk egymástól. Alkalomadtán azonban akaratom ellenére is hallok egy s mást. Néha viszont a valóságtól annyira elrugaszkodott magyarázatokat, hogy csak nézek!
Egy magyarországi idegenvezető a főszékesegyház északi kapuzatának ábrázolása kapcsán megdöbbentő magyarázatot adott. Ugyanis az Utolsó Ítéletet bemutató faragványon a pokol lángoló bejáratában egy püspöksüveges úriember tűnik el. Ezt nem önkritikaként magyarázta, hanem úgy, hogy a templom e faragványok elkészítésének korában a protestánsok kezén volt és így egy katolikus püspököt faragtattak a cethal lángoló szájába, mely a pokol bejáratát jelképezi. A katolikus papok a pokolban végzik! Igaz, Márai Sándor is hasonló hibába esett Jakab polgár anyjával kapcsolatosan, amikor a protestantizmus megjelenését Kassán 1500-ra teszi. Erre még egy-két évtizedet azért várni kell. Tudomásunk szerint Leonard Coxe volt az első, aki Kassán Luther tanait terjesztette 1521-ben. Az említett idegenvezető nagyobban tévedett.
A főszékesegyház építése 1508 előtt maradt abba. Luther akkor 25 éves volt. Egy évvel korábban szentelték pappá. A dóm északi kapujának faragványai tehát a protestantizmus megjelenése előtt már készen álltak.
De vigasztalódjunk! Néhány útikönyvben is hajmeresztő dolgokat lehet olvasni. Kassának nem volt ilyen szempontból szerencséje. Sok felületes és pontatlan útikönyv jelent meg a városról. Az egyik szerző, ha végigjárja az általa leírt útvonalat, rájött volna tévedéseire. De minek sétált volna egyet. Az íróasztal kényelmesebb. Talán Firon Andrásé viszi el a pálmát. A szerzőt véletlenül ismertem. Újságíró volt és 1969-ben elvetődött Prágába, ahol elbeszélgettünk az Ady Endre Diákkörben. Útikönyvét a Panoráma könyvkiadó adta ki 1986-ban. E 166 oldalas kötetben több mint háromszáz hibát, elírást, csúsztatást találtam. Máig nem értem, hogy egy magára adó könyvkiadó miért enged meg magának ilyen lazaságot. De a legelkeserítőbb az volt, hogy a szerző szerint a kassaiak büszkék a Kassai Kormányprogramra! Akkor már a náci ízű programot dicsőíteni nem volt kötelező. Illyés Gyula 1979-ben már megírta lesújtó véleményét róla. A szlovákok zömének fogalma sem volt akkoriban miről van szó, a magyarok meg sérelemként élték azt meg. De nemcsak a kassaiak! Hogy a neves kiadó lektorainak bizonyára szemorvosra lett volna szüksége, az kétségtelen. Rosszabb esetben agyműtétre.
Ha ilyen művekből tájékozódnak az idegenvezetők, akkor megilleti őket ez a billog. A Kassára érkező magyar turista ne bízza magát idegenvezetőre, hanem honismereti vezetőre, mert itt otthon van! Máskülönben rosszul jár. Egyik kassai idegenvezető – „mellesleg” történelmi név hordozója -, azt hirdeti magáról, hogy csupán magyarul tudó idegenvezető. Önleleplezően igaz, amit mond! Ezért ontja hosszadalmasan a nagy semmit. Többen mondták nekem, amikor ő vezette őket, elment az életkedvük. Az ember ilyen jelenséggel szemben tehetetlen. Nincs kihez fordulni, legfeljebb a helyiek tapintatosan nem kérik föl idegenvezetésre, de a máshonnan érkezők ezt nem tudhatják, hogy szélhámosok áldozatai lesznek. Kassán meg terpeszkedik egy idegenvezető iroda, melyről általában lesújtó vélemény uralkodik, de mégsem történik semmi. Vezetője mesés fizetést élvez. Legújabban egy fölöttébb csinos, fekete hajú leányzót alkalmaznak. A harminc év körüli nőt Marikának hívják. A Hóhérbástyáról a következőket mondja: „Itt van a katova basta, mállik a fala, mert jól megcsinálták a feudalizmusban.” Lehet, hogy a középkorban az akkor közel lakó hóhér kikötötte volna a pellengérre ezért a mondatáért.Ezt nyolc, jól öltözött úriembernek magyarázta, akik nyilván üzletemberek lehettek. A dómban jegyzetekkel a kezében mutogat. Két kézre fogja a szöveget, közben lapozgat benne. Nem az a gond, hogy jegyzetet használ. Hanem ahogy közhírré teszi, hogy nem ért hozzá és a vendég nem érdekli. Magyar újságírókat vezetve kijelentette, amikor azok a Márai Sándor által életre keltett János mester iránt érdeklődtek, hogy „engem nem is érdekel Márai!” Így János mester sem, akiről nyilván – úgy mint a városról – semmit sem tud, de azért vezet. Vak vezet világtalant – jó pénzért. Ez valószínűleg alul-teljesíthetetlen. Így nem lehet azt a célt szolgálni, hogy a magyar turista szeresse vissza Kassát! De nyilván ezt akarják. A tájékozatlan turista meg még ezért fizet is.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”56636,56629,56612,56578,56559,56440,56404,56346,56306″}
