A délvidéki, adai Széchenyi István Stratégiakutató Társaság gondozásában jelent meg 2015-ben Dr. Hódi Éva „Gyöngyhalászat” című kötete, amelyben esszék, tanulmányok, irodalomkritikák olvashatók, többek közt néhány felvidéki író: Kassák Lajos, Duba Gyula és Grendel Lajos műveiről.
A kötetben dr. Hódi Éva tanár, könyvtáros a nyolcvanas években íródott tanulmányait, könyvismertetőit, irodalomkritikai és művelődéstörténeti írásait gyűjtötte egy csokorba, s amelyekről most ennyi idő távlatában is kiderül, mennyire időtállóak, hiszen az irodalmi életünk értékeiről szólnak, határokat nem ismerve, az egyetemes magyar kultúra gyöngyszemeit fűzi fonálra.
Bemutatja az esszéíró Varga Zoltánt, reagál a Híd folyóiratban a hetvenes években közölt írásaira, amelyek 1984-ben „Búcsú az utópiától” kötetben összegyűjtve is megjelentek.
Tersánszky Józsi Jenőt a „Tudják ki vagyok?” című, Rónay László szerkesztésében megjelent kötet ismertetésével hozza közelebb az olvasóhoz. Egy másik írásban, a „Vágyak és kalandok” sokatmondó cím alatt dr. Hódi Éva azt veszi górcső alá, hogyan ábrázolta Tersánszky a szerelmet a műveiben.
Az érsekújvári születésű Kassák Lajos születésének 100. évfordulójára a Híd folyóiratban jelent meg Hódi Éva tanulmány „Önkifejezés és elkötelezettség” címmel, ebben a magyar avantgárd nagy alakjáról úgy összegzi a mondanivalóját, hogy „a teljes Kassák-életmű minden művészi, formai, hangulati, eszmei különbözőség ellenére is – töretlenül egységes.”
Olvashatunk írásokat a titokzatos Csáth Gézáról, „az őrült morfiumnak vad szerelmeséről”, születésének századik, halálának hetvenedik évfordulója alkalmából.
Izgalmas időutazást jelent belemerülni azokba az 1984-85-ben íródott tanulmányokba, amelyekben Lukács György marxista filozófust mutatja be.
A kötet végén könyvismertetők, kritikák kaptak helyet. Többek közt Juhász Erzsébet „Gyöngyhalászok” modern prózájáról, Fehér Ferenc esszéiről, Hornyik Miklós tollából a Délbácska című lap átfogó ismertetéséről, Czeizel Endre genetikai szakkönyvéről, Sveta Lukić intellektuális prózájáról, a cseh Vladimír Páral „Gyilkosok és szeretők” c. regényéről, Hankiss Ágnes „Kötéltánc” tanulmánykötetéről, a bulgáriai spanyol-zsidó Nobel-díjas Elias Canetti „A megőrzött nyelv című memoárjáról, Ferdinandy György „Szerecsenségem története” elbeszéléskötetéről szóló értekezéseket.
Átfogó értékelést olvashatunk Hornyik Miklós válogatásában összeállított „Jugoszláviai magyar művelődéstörténet” c. kötetről, majd Csáky S. Piroskának az „Egy szerb köntösre váró kiadványáról”, a Forum Könyvkiadó bibliográfiájáról.
Dr. Hódi Éva a nyolcvanas években behatóan ismerte a szlovákiai magyar írók terméseit is, ezt igazolja Duba Gyuláról szóló írása, amely 1982-ben íródott, és az Örvénylő idő regényről szól, mellette Grendel Lajosnak az 1985-ben megjelent Áttételek c. regényének kritikája, amely empátiával, értő érzékenységgel mutatja be a csehszlovákiai valóságot.
A könyvet idén októberben, Deákiban kaptam ajándékba a szerzőtől, aki férjét, dr. Hódi Sándor pszichiáter kísérte el egy értelmiségi fórumra, felvidéki barátaival való találkozásra. Jó szívvel ajánlom az olvasók figyelmébe, mert a fenti felsorolásból is kiviláglik, milyen sokoldalú szemlélődő, az anyanyelvünk, a könyvek szerelmese jegyzi a kötetet.
Életrajzi adatok:
Dr. Hódi Éva: tanár, könyvtáros, az adai Szarvas Gábor Könyvtár igazgatója. Budapesten született, 1948. február 8-án. Az ELTE BTK magyar–orosz szakos hallgatója (1967–1972), bölcsészdoktorátust is itt szerzett 1984-ben. Könyvtárosi szakvizsgát már Belgrádban tett 1993-ban. Érdeklődési köre: Ifjúságkutatás, magyar tudománytörténet, magyar nyelv és irodalom, nyelvművelés.
Egy ideig tanár Budapesten, majd férjével Jugoszláviába költözve az adai Petar Drapšin Középiskolában tanít. Később könyvtárvezető az adai Szarvas Gábor Könyvtárban, majd igazgató. A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület elnöke a szervezet megalakulásától (1993–) és a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok szervezője. Az MTA határon túli köztestületi tagja (2007–). a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (Anyanyelvi Konferencia) választmányi tagja (2010–), a Magyar Nemzeti Tanács Nyelvi Bizottságának tagja (2002–).
Szerkesztője és társszerzője a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok kiadványainak: Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok (1995-2010, évente). A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok 30 éve (2000), Ki kicsoda, 2004. Vajdasági magyar közéleti lexikon (Hódi Sándorral, 2004). Anyanyelvünk szolgálatában (2005). Hűség az anyanyelvhez (2008). Vajdasági magyar ki kicsoda 2010. (Hódi Sándorral), Nyolcvan év kisebbségben (szerk., 2002). Tanulmányai, cikkei jelentek meg különböző folyóiratokban. Díjak: Berzsenyi-díj (1998), Kresznerics Ferenc-díj (2004).
Forrás: a Magyar Nemzeti Tanács hivatalos honlapja
Pogány Erzsébet, Felvidék.ma
