Dacára a szlovák törvényhozás által viharsebesen elfogadott második ellentörvénynek – vagy másik elterjedt nevén: Lex Szávaynak – a jobbikos országgyűlési képviselőnek nem áll szándékában bezárni dunaszerdahelyi irodáját. Ellenkezőleg: a mai napon, december 9-én 17 és 19 óra között képviselői fogadóórát tart felvidéki irodájában.
Szávay István a közösségi hálón közzétett közleményében úgy fogalmaz: irodája nyitva van és nyitva is fog maradni, december 15. (a szlovák törvény hatályba lépésének napja) után sem fogja azt bezárni és a háromezer eurós büntetést sem hajlandó megfizetni. „Ha önkényes szlovák hatósági eljárásra kerülne sor, amelynek során akadályoznák képviselői munkám ellátását, kész vagyok nemzetközi fórumokhoz fordulni” – írja a jobbikos honatya.
Mint ismert, Szávay István még október 14-én nyitotta meg képviselői irodáját Dunaszerdahelyen, amely azonnal hatalmas (ámde nem szokatlan) felzúdulást keltett szlovák oldalon. Valamivel meglepőbb volt, hogy e hangokhoz azonnal csatlakoztak magyar részről is: a magyar külügy is – a szlovákhoz, vagy akár a Szlovák Nemzeti Párthoz hasonlóan – provokatívnak nevezte az irodanyitást. Ami egyébként más európai országok és pártok vonatkozásában teljesen normális gyakorlatnak számít. Pláne a „nyitott” Európában…
Mindenesetre a szlovák gépezet azonnal beindult: Peter Pellegrini házelnök a törvényhozás elé terjesztette azt a módosító javaslatot, amely megtiltja külföldi politikai pártok szlovákiai működését. A rendelkezés – amely tehát december 15-én lép hatályba – megsértőit 600-tól 3500 euróig terjedő bírsággal lehet sújtani. Sajátos módon egyébként az úgynevezett Lex Szávayt a Nemzeti Vagyonalap megszüntetéséről szóló törvényhez csapta hozzá Pellegrini, máskülönben a decemberi határidőre már nem lehetett volna elfogadtatni a parlamenttel.
Szávay azóta egyébként már Délvidéken is nyitott képviselői irodát – azt sem fogadta osztatlan lelkesedés. A kisantanti reflexek már csak ilyenek. Mindezek ismeretében egész szürreális élmény hallgatni a magyar külügyminiszter beszámolóját a Nemzeti összetartozás bizottsága előtt. Az egyébként rendkívül jó képességű tárcavezető – aki messze a legjobb a rendszerváltás óta, s ez akárhonnan nézve is igen sokat elárul diplomáciánkról – természetesen ezúttal is a történelmi csúcson lévő jó barátságot emelte ki Szlovákiát illetően.
S megértük azt is, hogy az éppen tizenegy évvel ezelőtt, azon a bizonyos népszavazáson még durva magyarellenes kampányt folytató (és erre milliókat költő) magyar szocialisták aggódnak azért, hogy nem elég hatékony a magyar külügy nemzeti érdekérvényesítő ereje. No persze nem Szávay irodája miatt aggódnak: egy jobbikos kilövése mindenki számára öröm. Még akkor is, ha vele együtt elvérezik néhány – más esetben rendkívül sokra tartott – elv, szabadság, érték. És még mielőtt az a vád érne, hogy Szávay szerdahelyi irodájából mindjárt emberi jogi értéket csinálok, hadd utaljak Semjén Zsolt egyik kijelentésére. A miniszterelnök-helyettes Szávay elmondása szerint a Magyar Állandó Értekezlet múlt heti ülésén nyilatkozott úgy, hogy ilyen irodanyitásra az EU-n belül joga van egy képviselőnek, ennek akadályozása pedig “emberi jogi korlátozás”. A kérdés ezek után a következőképpen egyszerűsödik: kicsoda Szávay István? Provokátor (külügy), vagy emberi jogi korlátozás áldozata (miniszterelnök-helyettes)? Azt természetesen feltételezni is bűn, hogy a választói ügyei-bajai iránt érdeklődő egyszerű, “mezei” parlamenti képviselő az anyaországból…
Szűcs Dániel, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”56892,56819,56810,57377,57107,56958,57386″}
