A Széchenyi István Polgári Társulás az idén 14. alkalommal rendezte meg (a Jókai Egyesülettel és a Csemadok komáromi helyi szervezetével közösen) a Magyar Kultúra Napját Révkomáromban.
A Csemadok komáromi székháza zsúfolásig megtelt az érdeklődőkkel január 21-én.
A meghívott vendég ezúttal T. Lőrincz Margit színművész, a Magyar Területi Színház 1952-beni alapító tagja, a Komáromi Jókai Színház Örökös Tagja volt. 
Az est elején Boráros Imre Kossuth-díjas színművész Siposhegyi Péter Mielőtt csillag lettem című, Vlagyimír Viszockijról szóló monodrámájából adott elő egy dalt (a darabot 1988-ban mutatta be a Magyar Területi Színház, Boráros Imre és Lőrincz Margit szereplésével).
A Csemadok székházában megrendezett beszélgetős esten Tarics Péter, a Széchenyi István Polgári Társulás alapító elnöke faggatta a művésznőt. Lőrincz Margit 83. évét taposva, teljes szellemi frissességgel és humorral, megállás nélkül mesélt, mesélt és mesélt, őszintén, nevén nevezve a dolgokat.
A művésznő erénye, hogy nem saját magát, nem saját szerepeit, nem saját művészegyéniségét állította előtérbe a beszélgetés során, hanem a színházat, az ötvenes években alakuló magyar teátrumi közösséget, annak minden csodájával és viszontagságaival együtt. Pontosabban annak őskorát, hőskorát, fejlődését tárja fel 1952-től egészen máig. Tette ezt a bemutató előadásokhoz kapcsolódó – személyesen átélt – történetek érdekes elmesélésével, egyszer keserédes humorral, másszor bölcs iróniával, pontosan és hitelesen elbeszélve az ötvenes-hatvanas-hetvenes években tájoló Magyar Területi Színház tagjainak áldozatos, hittel teli munkáját, a vándorszínészet minden örömével és bánatával, a Déryné-színészsors valamennyi vadkinövésével együtt.
A színházi sztorik mellett megnyerő volt az esten, hogy nemcsak színészekről, művészekről, rendezőkről, igazgatókról beszélt Lőrincz Margit, hanem a színházban az ötvenes-hatvanas években kialakult igazi csapatszellemről, csapatmunkáról, közös vállalásokról mesél, tárgyilagosan, hitelesen. 
Megindító és emberi volt megnyilatkozásaiban, hogy az öltöztetőnőtől kezdve a súgón át az ügyelőig minden olyan színházi munkatárs is fontos szereplője volt a színházi történeteknek, aki valamikor valamit valahol tett egy-egy színházi produkciók sikeréért. A sikerek, az örömök, a bakik, vagy éppen a rosszul elsült poénok következményeiről, humoros áthidalásáról is szólt.
Ugyanezt a stílust képviseli a művésznő „Színházról másképpen – Történetek a (H)őskorból” címmel megjelent könyvében, amit a komáromi Magyar Kultúra Napján újra bemutattak, s amely rendhagyó színháztörténeti összeállítás a komáromi magyar színház hőskoráról és az azóta eltelt évtizedekről.
Lőrincz Margit a termékeny és küzdelmes színészi pályának az örömeit, rákfenéit mutatja be könyvében, komoly fényképanyaggal gazdagítva. A kötet a mai színházba járó magyar néző számára nagyon érdekes és tanulságos olvasmány, hézagpótló tanulmány, hiszen olyan egyedi történeteket és hiteles színháztörténeti adatokat tartalmaz, amelyek nélkülözhetetlenek a felvidéki magyar hivatásos színjátszás megismeréséhez. Az esten – melyen több Lőrincz Margit több egykori és jelenlegi színészkollégája is jelen volt, akik köszöntötték is őt – a művésznő mintegy húsz percen át dedikálta könyvét a régi színházba járóknak, a könyvek pillanatok alatt elfogytak. 
Az est végén dr. Keszegh Margit, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke, Stubendek László, Komárom város polgármestere és Tarics Péter, az est főszervezője köszöntötte virágcsokorral Lőrincz Margitot. Tarics Péter még Cs. Tóth Erzsébet színművésznek a közelmúltban odaítélt életműdíjához (Szlovák Irodalmi Alap díja), valamint Petrécs Annának közelgő 70. születésnapjához is gratulált.
László Attila, Felvidék.ma
