Szőgyénben a Magyar Közösség Pártja helyi alapszervezete és a Szőgyén Öröksége Társulás szervezésében emlékeztek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc dicsőséges eseményeire.
Szentmisével kezdődött a tiszteletadás, amikor Dr. Farkas Zsolt esperes-plébános nemzetünk hőseiért mutatta be a legszentebb áldozatot.
A Csongrády Lajos Alapiskola udvarán Görgey Artúr szobránál folytatód a történelmi emlékezés. Megtisztelte a rendezvényt Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének tanácsosa, Nagy László, aki Orbán Viktor miniszterelnök üdvözlő szavait tolmácsolta az emlékezőknek. A nap szónoka Tulassay Tivadar professzor úr volt Budapestről, aki az iskola névadójának, Csongrády Lajos kántor-tanítónak a dédunokája.
Közreműködtek a 9. Vörössipkás Zászlóalj Felvidéki Hagyományőrzői, a 32. sz. Szent Mihály cserkészcsapat tagjai, a Szőgyén Öröksége versmondói: Dékány Norbert és Sárai Balázs, valamint a Csongrády Lajos Alapiskola diákjai Alt István vezetésével. A megemlékezés Görgey Artúr tábornok szobrának megkoszorúzásával, a Himnusz eléneklésével és a katonai hagyományőrzők díszlövésével zárult.
A délutáni órákban Szőgyén testvérvárosában, Tatán folytatódott március idusa, ahol a Vígh Gábor polgármester vezette delegáció részt vett a városi megemlékezéseken. Az ünnepi felvonulás négy helyszínt ejtett útba. Mansbarth Antal emléktáblájának megkoszorúzásával kezdődött a tiszteletadás, aki fiatal plébánosként adta életét a magyar szabadságért. Ezt követően az Öreg-tó partján, a Hamary Dániel szülőházán elhelyezett emléktábla előtt emlékeztek, aki az 1848-as forradalmi események aktív részese volt orvostanhallgató társaival együtt. Ezt követően a várudvaron elhelyezett 1848-as emlékoszlophoz vonult az ünnepi menet, ahol szónoklatok, megemlékezések hangzottak el, majd elhelyezték az emlékezés koszorúit.
Az ünnepi délután utolsó helyszíne a városháza előtt, a felújított Kossuth téren volt, ahol Országzászlót avattak. Ünnepi beszédet mondott Michl József Tata polgármestere és Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára. A zászlót a város iskoláinak legkiválóbb diákjai kísérték, és a történelmi egyházak képviselői áldották meg. Ez úton Tata városa is csatlakozott az országzászló mozgalomhoz, melynek életre hívója Urmánczy Nándor, örmény származású erdélyi politikus volt, aki 1925-ben hirdette meg az Országzászló Mozgalmat. A két világháború közötti Magyarországon alig másfél évtized alatt mintegy ezer helyen avattak országzászlót, így fejezve ki a trianoni döntés elleni tiltakozást és a nemzeti gyászt. A második világháború után megpecsételődött az Országzászlók sorsa is. Legtöbbjüket 1949-ig lerombolták, a kisszámú megmaradtnak 1956 vetett véget. Az országzászlók visszaállításának folyamata a 1990-es évektől kezdve azonban felerősödött.
A Tatán felállított Országzászlóval, Tata Város Önkormányzata kifejezi és erősíti a nemzeti összetartozást az elszakadt országrészek iránt, annál is inkább, mivel több éves testvérvárosi kapcsolatot ápol a felvidéki Szőgyénnel, az erdélyi Szovátával és a vajdasági Magyarkanizsával.
A tatai megemlékezések helyszínein közreműködtek a szőgyéni katonai hagyományőrzők Horesnyík Péter hadnagy vezetésével, és a cserkészek, Skrován Boglárka őrsvezetővel az élen. A Vígh Gábor polgármester vezette delegáció további tagjai voltak: Blahovics László alpolgármester, Dr. Farkas Zsolt plébános, Szarka Andrea iskolaigazgató és Berényi Kornélia Tata Díszpolgára, aki Arany János Örökség című versét tolmácsolta a zászlóavató ünnepségen.
Berényi Kornélia, Felvidék.ma
További fényképek ITT tekinthetők meg.
