Bizalmat szavazott Robert Fico miniszterelnök négypárti koalíciós kormányának kedden este a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa.
A 150 tagú testületben a szavazáskor jelenlévő 142 képviselő közül 79 mondott igent a kormányprogramra (61 képviselő szavazott nemmel, ketten tartózkodtak). A hatályos szabályok szerint a bizalom megszerzéséhez elég lett volna 76 támogató szavazat is.
A Smer-SD, az SNS, a Most-Híd és a Sieť pártokból álló kormánykoalíciónak összesen 81 képviselője van a parlamentben. Robert Fico és Andrej Danko, a Smer és az SNS elnöke azonban jelenleg kórházban vannak, mindketten műtéten estek át, ezért a bizalmi szavazáson nem vehettek részt.
A programot – Robert Fico helyett – Peter Pellegrini, a kormány alelnöke április 18-án, hétfőn terjesztette a parlament elé, s kért bizalmat a kabinet számára. A plenáris vita kedden kezdődött, melyen több mint 70 képviselő kért szót, illetve mondott véleményt a dokumentumban foglaltakról. Az ellenzék szerint a kormányprogram nem eléggé konkrét és hiteltelen.
A bizalmi szavazás után Andrej Kiska köztársasági elnök kért szót, aki rövid beszédében felszólította a kormányoldalt és az ellenzéket, hogy tartózkodjanak a viszályoktól, mert az ország jövőjéért közösen viselik a felelősséget.
„Ettől függ, hogy megmozgatjuk-e Szlovákiában azokat a dolgokat, amelyeket meg kell mozgatni, visszaadjuk-e az állampolgároknak az államba vetett bizalmat, a demokrácia működésébe vetett bizalmat, hogy jobb lesz-e az élet Szlovákiában, hogy visszaverjük-e a szélsőségesség és a radikalizmus további növekedését” – mondta az államfő.
Kiska szerint a képviselőknek tartózkodniuk kellene az ellenségeskedéstől és az agresszivitástól, mert ezek a jelenségek bántják az embereket. Az elnöknek az a véleménye, hogy az új szlovák kormány rendkívül nehéz időszakban vette át az ország ügyeinek irányítását, ráadásul az emberek bizalma az állam és a politikusok irányában is nagyon megrendült az utóbbi időben. Azt firtatni, ki mennyire felelős ezért a helyzetért, ma már felesleges. Andrej Kiskának meggyőződése, hogy van remény a helyzet megváltoztatására.
A köztársasági elnök végül sok sikert kívánt Robert Fico kormányának és megerősítette, hogy júniusban ismét a képviselők elé lép, hogy elmondja éves jelentését az ország helyzetéről.
Kisebbségek ügye a kormányprogramban
A nemzeti kisebbségekkel a harmadik Fico-kormány programnyilatkozata 4. fejezetének (Elmélyíteni Szlovákia gazdasági, társadalmi és területi összetartozását) egyik önálló része foglalkozik „A nemzetiségi kisebbségek támogatásának politikája” címmel.
A kormány a nemzeti kisebbségek védelmét és támogatását „természetes küldetésének” nevezi a modern társadalom kialakításában és azt ígéri, hogy hatékony segítséget nyújt a nemzeti kisebbségeknek az őket megillető szabadságjogok védelme érdekében „a jogállam keretében tiszteletben tartva az államok szuverenitását és területi egységét”.
„A nemzeti kisebbségek társadalmunk fontos részét képezik”, ezért a kormány „kötelezettséget vállal védelmükre” és „feltételeket alakít ki önazonosságuk, nyelvük, kultúrájuk és hagyományaik megőrzése területén” – olvasható a dokumentumban.
A kormány azt ígéri, hogy a vegyesen lakott területeken a kisiskolákat kiveszi az országosan kötelező szabályok alól, növeli a kisebbségi iskolák támogatását, megváltoztatja a szlovák nyelv oktatásának módszertanát, támogatni fogja a nemzetiségi nyelveken történő szakoktatást, megerősíti a kisebbségi iskolák, a pedagógusok és a megfelelő tankönyvek létrehozásának támogatását.
A kisebbségeket is érinti az az ígéret, hogy a kormány támogatni fogja azon tanulók és diákok iskolába utaztatását, akik saját településükön nem járhatnak nekik megfelelő nyelvű iskolába.
Fontosnak minősíthető, hogy a kormány a szlovákiai szlovák általános és középiskolák tanulóit is meg akarja ismertetni az országban élő kisebbségek életével, hogy ezzel is megelőzze a szélsőségesség, a nacionalizmus és a szélsőséges megnyilvánulások kialakulását. Támogatni fogják a főiskolákat és az egyetemeket is, amelyek a nemzeti kisebbségek fejlődést szolgálják bizonyos szakterületeken.
A kormány azt ígéri, hogy a következő ciklusban létrehozzák a nemzeti kisebbségek kultúráját támogató állami alapot.
Ugyanakkor a kormány helyzetelemzés alapján kialakítja azokat a feltételeket, amelyek szerint összhangba hozható a gyakorlat a nemzeti kisebbségek anyanyelvének hivatalos használatát szabályozó törvénnyel.
