Egyik kedvenc helyem a Facebookon a „Slovensko na historickych fotografiach” elnevezésű oldal, amely, mint a neve is mutatja, elsősorban a XX. század első felében készült fényképeket, családi fotókat, képeslapokat tesz közzé. Tanulmányozása rendkívül tanulságos: arra vonatkozóan például, hogy a szlovákokban milyen történelmi kép él (rólunk).
Egy kutatónak valóságos kincsesbánya is ez az oldal, mivel albumokba rendezve, kereshető formában a történeti Szlovákia, illetve Felvidék összes járásáról, városáról találunk itt fényképet.
Pár éves történet már: az egyik századfordulós képeslap kapcsán a hozzászólót az zavarta a legjobban, hogy miért láthatók rajta magyar feliratok.
A másik történet csupán néhány hónapos, és szintén egy képeslaphoz kapcsolódik, amely a csacai vasútállomást ábrázolja. A város neve magyarul szerepel. Alatta pedig a hozzászólás (természetesen szlovákul):
„Nem is tudtam, hogy a magyarok egészen odáig eljutottak.”
A hozzászólónak nyilván fogalma sem volt arról, hogy 1918 előtt a mai Szlovákia területe a történelmi Magyarország része volt. Arról viszont tudott, hogy 1938-ban Magyarország „megszállta” Szlovákiát. Esetleg még a „kis” háborúról is hallott valamit.
Szerencsére, a következő hozzászólásban már fel is világosították az értetlenkedőt.
Tudniillik, hogy 1918-ig Szlovákiát úgy hívták, hogy Magyarország.
Néhány kattintás árán sikerült kideríteni, hogy a hozzászóló a húszas éveiben jár, tehát annak a mečiarista oktatásügynek a „terméke”, amely a legszívesebben azt is letagadná, hogy a szlovákoknak valaha is közük volt a magyarokhoz.
Ezért is van szükség a hasonló közösségekre, hogy segítsék a történelmi tisztánlátást – a valóság bemutatásával!