Két zseni évfordulóját is ünnepli a Szemle májusi száma. Talamon Alfonz születésének ötvenedik, halálának pedig huszadik, valamint William Shakespeare halála négyszázadik évfordulójának egy-egy miniblokkot szentel a lapszám.
Németh Zoltán esszéjében Talamon hatástörténetét vizsgálja, és művei újraolvasásának lehetőségeit veti fel. Andrung Heinzelmann novellájában a szerző és regényszereplői (Samuel Borkopf) elevenednek meg a fikció kulisszái közt. Kövi Franciska Talamon két, könyv alakban csak a posztumusz gyűjteményes kötetben megjelent novelláját vizsgálja.
Horváth Lajos tanulmányában a Shakespeare-szonettek szövegösszefüggéseinek hálójában találjuk magunkat, a rejtett utalásokat, bujkáló jelentéseket követve Ámor nyomába eredünk. Shakespeare hosszabb elbeszélő költeményét, az Egy szerető panaszát is olvashatjuk Horváth Lajos fordításában.
Tőzsér Árpád a mítoszok születését gondolja újra két versében: „A sumérok, pelaszgok, latinok, sémik, / a mítoszi népek és szavak / még nem Énnel mérték az égit” – írja. Ayhan Gökhan szintén az eredetre kérdez rá: két versében a gyerekkor emlékei írják felül a hétköznapi valóságot. Dankuly Csaba és Z. Németh István versében a humor és a nyelv kisiklásai oldják fel ezt a hétköznapiságot. Vasi Ferenc Zoltán kisciklusát az anya halálát feldolgozó gyászmunka ihlette.
Szászi Zoltán A kislány, aki körbehorgolta magát című novellája egy „régi történetet” idéz fel a csehszlovák időkből. Grendel Lajos regényrészlete (Bukott angyalok) a világháború utáni kaotikus viszonyokat ábrázolja a főszereplő, a hazatérő katona története által. Veres István novellája a banalitás humorában fürdik. „El van igénytelenedve a világ, de főleg az emberek” – jegyzi meg a varrónő lakonikus bölcsességgel. Czinki Ferenc A pozsonyi metró című ciklusának két kisprózáját olvashatjuk – „petržalkai” történeteket a mitikus múltból.
Szászi Zoltán A szokott helyen hatkor című regényéről közöl kritikát Forgách Kinga. Kelemen Emese Baka L. Patrik, Ondrejcsák Eszter pedig Tóth László két kötetét elemzi. Hetényi Zsuzsa Nabokov-monográfiájáról Schiller Erzsébet közöl kritikát. Terézia Mora A szörnyeteg és Roberto Bolaño: A harmadik birodalom című könyveit Szaból Lovas Emőke, illetve Gyürky Katalin vizsgálja.
A Szemle júniusi száma a gyermekirodalommal foglalkozik majd. Idén külön figyelem hárul a népmesék világára – ez is izgalmas szövegekkel kecsegtet.
