A magyar iskolákat három probléma nyugtalanítja a tanévkezdés előtt: a kerettanterv felemás korrigálása, a középiskolákban érvényes minimális osztálylétszámokat meghatározó jogszabály, valamint az iskolák finanszírozását szabályozó törvény. Erről Kiss Beáta, az MKP oktatási alelnöke beszélt mai sajtótájékoztatóján.
A magyar szakmai szervezetek kidolgoztak egy kerettantervet, amelyben a gyermekek igényeit figyelembe véve határozták meg a heti órakereteket az alsó tagozatos tanulók számára. A szaktárca a javaslatot átdolgozta és csupán az első évfolyam anyanyelvi óráinak számát emelték meg. A nemzetiségi iskolákban így heti nyolc órában tanulnak az első évfolyam diákjai írni és olvasni.
A szakmai szervezetek azt kérték a minisztériumtól, hogy heti kilenc órában határozzák meg a magyar óra keretét, hiszen a szlovák alapiskolások is heti kilenc órában tanulják az anyanyelvüket. A második évfolyamban is emelni kellett volna az órakereteket. A minisztérium a második évfolyam anyanyelvi óraszámát hat órában határozta meg, azaz nem módosult a sokat kritizált kerettanterv a második évfolyamosok számára. A magyar iskolásoknak az első négy évfolyamban heti 24, míg a szlovákoknak heti 31 órában határozták meg az anyanyelvi óra keretét. Kiss Beáta szerint ezt az aránytalanságot módosítani kellene.
Az anyanyelvi órákon olyan kompetenciákat sajátítanak el a gyerekek, amelyre későbbi tudásukat alapozhatják, például az értő olvasást és az idegen nyelvek tanulását.
Az alelnök szerint káros, hogy az első évfolyamban éppen a zenei nevelés óra kárára növelték az anyanyelvi órák számát. A zenei nevelés ugyanúgy hozzátartozik az alapok elsajátításához. A hangképzés és a ritmusérzék fejlesztéséhez ugyanis nagyban hozzájárul a zenei nevelés is.
Káros a magyar iskolák szempontjából az is, hogy csak egy szabad óra szerepel a kerettantervben. A szabad órákat használták fel az iskolák az elmúlt években arra, hogy szakosodjanak, hogy saját profilt alakítsanak ki. Voltak iskolák, amelyekben ezeket az órákat például helytörténeti ismeretek megszerzésére használták fel.
A másik alapvető probléma, ami az iskolákat érinti, a finanszírozás kérdése, a kis létszámú osztályokkal működő iskolákban ugyanis engedélyezik az oktatást, de azt sokszor a fenntartónak kell finanszírozniuk. Több önkormányzat anyagi gondokkal küzd, ezek a települések pedig nem tudják fenntartani az oktatási intézményüket, amennyiben azt kevés gyermek látogatja. Ez a probléma a magyar mellett a szlovák iskolákat is veszélyezteti.
Súlyos probléma a középiskolákban érvényben lévő minimális osztálylétszámokat meghatározó rendelet is, amely a magyar középiskolák hetven százalékát veszélyezteti. Több iskolában nem érik el a meghatározott gyermekszámot az osztályokban, mégis megnyílnak azok. Ebben az esetben is rendszerszintű változásra lenne szükség. Ami csupán politikai akarat kérdése – hangsúlyozta Kiss Beáta, láthatjuk ezt a nagyrőcei gimnázium esetében. A kormány húszezer euró segélyt ad az első szlovák gimnáziumnak, mivel azt kevesen látogatják, ezért a bezárás veszélye fenyegette.
Kiss Beáta szerint a középiskolák hálózatát meg kellene tartani, egyrészt színesíti az iskolahálózatot, több lehetőségük van a diákoknak, másrészt egy-egy kisvárosnak is szüksége van arra, hogy kinevelje saját fiataljait.
Az alelnök arról is tájékoztatta a sajtót, hogy a magyar kormánnyal tárgyalnak az esetleges anyagi segítségnyújtásról, hogy ne kelljen egy magyar iskolának sem bezárnia a kapuit.
A Magyar Közösség Pártja az oktatásban kialakult helyzet megoldása érdekében magyar-magyar párbeszédet kezdeményez majd. A párt alelnöke őszre tervezi ennek összehívását.
A sajtótájékoztató végén Kiss Beáta sok türelmet és kitartást kívánt a pedagógusoknak az elkövetkező tanévre.
