A 20. évfolyamába lépett Szőrös Kő című irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat idei 2. száma is a Mérföldkő rovattal indít.
Tudor Arghezi (1880–1967) román prózaíró, műfordító és publicista három versét Balázs F. Attila fordította. Radu Vancu (1978, Nagyszeben) a 2000-es román költőnemzedék egyik legkiemelkedőbb képviselője, a „Hajnali négy. Otthonos énekek” már a szerző hetedik verseskötete. A mű első öt énekét Mihók Tamás (1991, Nagyvárad) költő és műfordító tolmácsolásában olvashatják. Ezt követően Daniela Varvara Dilúvium című verse következik, amelyet szintén Balázs F. Attila fordított magyarra.
Az Ékkő rovat a kortárs magyar irodalom legfrissebb alkotásaiból nyújt át egy csokorral. A vajdasági Nagybecskereken élő és alkotó Kovács Jolánka szociálisan érzékeny szerző. Novelláiban mély empátiával közelíti meg hőseit, akiknek világát gyakran nélkülözés, nézeteltérések, kirekesztettség, betegségek, nemritkán halálesetek jellemzik. „…ügyesen elkerüli az általa feldolgozott témákban rejlő buktatókat: a pátoszt és moralizálást; a novellákat átható gyengéd humor segítségével a legkomorabb helyzetekben is szellemes tud maradni. Sohasem ítélkezik, csak ábrázol: hősei szociális körülményeinek ábrázolásában merül ki ítéletmondása” – írja róla Sándor Zoltán egy kritikában. Az itt olvasható Babuskó című elbeszélése is megérdemli az olvasó figyelmét.
Kalász István prózát, cikkeket, forgatókönyveket ír, a Tekintet folyóirat szerkesztője, a rövidprózák mestere. Gyakran publikál a Szőrös Kő oldalain is. Az új számban két kisprózával van jelen, A tolvaj és a Már nem járt semmi címűekkel. Nagy Izabella Időszilánkok című verseskötete a közelmúltban látott napvilágot az AB-ART Kiadó gondozásában, ebből is olvashatnak három verset ízelítőnek.
„Veronika és Bódog története is úgy kezdődött, mint a legtöbb külvárosi vagy faluban rekedt fiatal páré a harmadik évezred elején. Miután kimaradtak az iskolából, valamilyen kenyérkereső foglalkozás után kellett volna nézniük. No persze könnyű ezt mondani, de már a szüleik is belefáradtak a keresésbe és megelégedtek azzal, ha az önkormányzat negyedévenként megszavazott nekik néhány ezer forintos gyorssegélyt, vagy behívták valamelyiküket közmunkára.” Ezekkel a mondatokkal kezdődik T. Ágoston László Vadkolbász című elbeszélése, amely Veronika és Bódog szomorú történetét meséli el.
Debreczeny György három új verssel van jelen a lapban, ezek közül az egyik egy Filip Tamás verseiből készített kollázs. Bányai Tamás írásainak szereplői szinte mindig közülünk való kisemberek, férfiak és nők, jók és kevésbé jók, törekvők és ügyeskedők, boldogulásra és boldogságra vágyók, éljenek itthon vagy Amerikában. Témái között kitüntetett helye van az elmúlt évtizedekben a Magyarországról kivándorolt vagy áttelepült férfiak és nők életének, sorsának. A menekülttábori lét, a megkapaszkodásért, az egzisztenciáért, az új emberi kapcsolatokért folytatott küzdelem valósághű ábrázolásában, a figurák megrajzolásában az írói fantázia mellett saját élettapasztalatai is segítik. Tűzeset című novelláját is bátran ajánljuk az olvasók figyelmébe.
A Startkő című rovat Szucsán Sándor novellájával indul, majd Száva Csanád Hét haikuja következik. Lantosi Nóra A bájital című írása után Mórotz Krisztina három kisprózája olvasható. Garamvölgyi Sylvia prózája egy erdélyi kirándulás kalandos és humoros történetét meséli el.
A Kőtörő című kritikarovatban elsőnek Vass Tibor (k) és (K) című szövegét olvashatják. Játékos hangulatban, rengeteg szóleleménnyel megtűzdelve Fellinger Károly Kéreggyűjtés című új verseskötetét mutatja be, amely nemrég jelent meg az AB-ART Kiadó gondozásában. Zalán Tibor Utószó-szerű feljegyzései Balázs F. Attila Villon nyakkendője című verseskötetéhez íródtak.
A Szőrös Kő idei második számát Pintér András Ferenc alkotásaival illusztrálták.
