Továbbra is kulcskérdés a felvidéki magyar közösség megmaradása szempontjából az oktatás és a magyar nyelvhasználat – jelentette ki a Magyar Közösség Pártjának elnöke kedden (október 18.) a magyar Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága előtt tartott beszámolójában Budapesten.
Menyhárt József szerint, ha az emberek elhiszik és elfogadják az anyanyelv presztízsének leépítését, akkor saját magukat is másodrangú helyzetbe sorolják. Ugyanakkor probléma, hogy az elmúlt évtizedekben megkopott a hit saját magunkban, nevezetesen abban, hogy közösségünk meg tudja állítani saját fogyását és építkezni képes – fogalmazott a Magyar Közösség Pártjának elnöke.
Menyhárt József a Nemzeti összetartozás bizottsága ülésén számolt be
Menyhárt József arra is kitért, hogy a legutóbbi szlovákiai parlamenti választáson a potenciális magyar szavazók közül meglepően kevesen mentek el voksolni, ami közel 100-130 ezer magyar távolmaradásáról árulkodik. Azok közül, akik nem maradtak otthon, végül 105 ezren szavaztak az MKP-ra, miközben a vegyes, a szlovák-magyar Most-Híd pártra a magyar többségű járásokban ennél kevesebb, mintegy 90 ezer szavazat jutott.
Megállapítható tehát, hogy az aktív, vagyis a választásokon részt vevő magyarok többsége a külön magyar pártban való politizálás mellett tett hitet – jelentette ki Menyhárt József, aki mindehhez még azt is hozzátette, hogy a pozsonyi kormány megalakulását követően a kabinet programjában a magyar közösség érdekeit szolgáló vállalások alig jelentek meg, nincs szó semmiről sem, amit magyar szempontból előrelépésként lehetne értékelni.
A kettős állampolgárság, a regionális hivatalos nyelv vagy a kulturális önkormányzatiság kérdése fel sem vetődött, vagyis a szlovák nemzetállam építése zavartalanul tovább folyhat.
Mindeközben Szlovákiában gőzerővel készülnek a jövő évi megyei választásokra. Ez azért bír különös jelentőséggel, mivel e közigazgatási egységek a magyarországiaknál lényegesen nagyobb jogkörökkel rendelkeznek – jelentette ki Menyhárt József.
A Magyar Közösség Pártja szeretné a magyar-magyar párbeszédet is minél szélesebb körben megvalósítani, ezért a pártok mellett a civil szféra bekapcsolását is tervezik. Sőt, egy-egy konkrét ügyben a szlovák ellenzéki pártokkal is elképzelhetőnek tartják az együttműködést.
Az MKP elnöke azt is kiemelte, hogy az MKP új irányvonalának meghatározása során a jelenlegi járási felosztás helyett inkább a természetes régiókból indulnának ki.
Hozzászólások
A Magyar Szocialista Párt részéről Kiss László üdvözölte Menyhárt József utóbbi elképzelését.
A Jobbik részéről Szávay István úgy fogalmazott, hogy három sikertelen választás után nemcsak az MKP, de általában a felvidéki magyarság sincs könnyű helyzetben, ennek ellenére bizakodnak, hogy sikerül a párt bázisát kiterjeszteni, és nem süllyed vissza egy regionális párt szintjére. Szávay István ugyanakkor Menyhárt Józsefnek nem mulasztotta el feltenni azt a kérdést, lát-e a felvidéki magyar párt elnöke előrelépésre lehetőséget az állampolgárság ügyében Szlovákiában?
Bár kétségtelen, hogy a parlamenti választásokon nem sikerült bekerülniük a pozsonyi törvényhozásba, de a szlovákiai megyei választáson legutóbb igen szép eredményt értek el. Az állampolgárság ügyében pedig Menyhárt József szerint a mostani helyzet sokáig azért sem lesz tartható, mivel a szlovák ellentörvény miatt nemcsak a felvidéki magyarok, hanem náluk jóval több szlovák veszíti el az állampolgárságát.
A KDNP részéről Szászfalvi László a vegyes házasságok kérdését vetette fel, majd javasolta az egyházakkal való szorosabb együttműködést.
Erre reagálva Menyhárt József kifejtette, hogy a vegyes házasságok főleg a szórványban jellemzőek, ám már dolgoznak azon, hogy megmutassák, miért érdemes ilyen helyzetben is megmaradni magyarnak és továbbra is a magyar kultúrához kötődni.
Az MKP elnöke rendkívül komoly problémának tartja, hogy továbbra sincs magyar katolikus papképzés Szlovákiában, és nagyon hiányzik egy magyar ügyekkel megbízott katolikus püspök is.
A Fideszes Pánczél Károly említette meg, hogy a legnagyobb tragédia az, hogy az elmúlt időszakban mintegy 110 ezerrel csökkent a felvidéki magyarság lélekszáma, amiben a szlovák politikának óriási felelőssége van.
De közrejátszott ebben a kisiskolák helyzetén kívül a kétnyelvűség megoldatlansága, valamint a gazdasági támogatások e területről való elmaradása is.
Pánczél Károly szerint ugyan Európa jövője szempontjából a V4-ek együttműködése kulcskérdés, ám sajnos, Dzurinda miniszterelnöksége óta nem volt szlovák kormányfő, akivel a magyarságot érintő kérdésekről érdemben lehetett volna beszélni.
A magyar Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága a törvényhozás nemzetpolitikával foglalkozó önálló állandó bizottsága. Elnöke Pánczél Károly. Létrehozásának gondolata először 2010 őszén merült fel, alakuló ülésére 2011. február 15-én került sor. A 2010-2014-es parlamenti ciklusban elfogadott Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény értelmében a 2014-es országgyűlési választásokat követően a Nemzeti összetartozás bizottsága a kötelezően létrehozandó állandó bizottságok közé tartozik. 2016. október 18-án 52. alkalommal ülésezett.