Feszültséggel terhelt és konfrontatív belpolitikai légkör jellemezte október 28-án a legnagyobb cseh nemzeti ünnepet, Csehszlovákia 1918-as megalakulásának 98. évfordulóját, Csehországban.
Míg Miloš Zeman köztársasági elnök a prágai Hradzsinban megtartott központi ünnepségen magas állami kitüntetéseket adott át, addig politikai ellenfelei – a kormányoldalról és az ellenzékből egyaránt – bojkottálták a Hradzsint és az Óvárosi téren sokezres – a rendezők szerint több tízezres – nagygyűlésen emlékeztek meg a történelmi eseményről, ahol élesen bírálták Miloš Zemant és politikáját. Hasonló tüntetés volt néhány más cseh városban is, de kisebb részvétellel.
Miloš Zeman beszédében a hagyományőrzés fontosságát hangsúlyozta, és leszögezte, hogy a nemzeti szuverenitást olykor akár fegyverrel is meg kell védeni. Ebben az összefüggésben méltatta az egyik legrégibb cseh társadalmi szervezet, a Sokol, nemzeti testnevelési szövetség tevékenységét, amelynek tagjai „1919-ben fegyverrel a kezükben védték meg a születő Szlovákiát a magyar invázió ellen“.
Magas cseh állami kitüntetést kapott egyebek között Günter Verheugen, német szociáldemokrata politikus, korábban az Európai Bizottság tagja, valamint Dominik Duka prágai érsek, a katolikus egyház feje is. Zeman, aki korábban gyakran nyilvánosan bírálta az egyházat, most pozitívan méltatta az egyház szerepét a társadalomban.
A központi ünnepséget bojkottálták az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt, a TOP 09 párt, valamint a kormánykoalíciós kereszténydemokrata párt képviselői, több miniszter, a cseh egyetemek és főiskolák rektorainak többsége és számos más közéleti személyiség, művész. Andrej Babiš, a kormányfő első helyettese, pénzügyminiszter, az ANO mozgalom elnöke pedig saját szavai szerint azért maradt távol, hogy családjával külföldön tölthesse a hétvégét.
Az 1989-es rendszerváltásban vezető szerepet játszó színészek és művészek nyilatkozatban arra szólították fel a lakosságot, hogy a következő hetekben rendezzenek tüntetéseket a veszélybe került cseh demokrácia védelmében.
A Miloš Zeman elleni tiltakozások oka, hogy az elnök nem adott állami kitüntetést Jiří Bradynak, aki megjárta a terezíni és auschwitzi koncentrációs tábort, és egész életében aktívan küzdött a totalitarizmus ellen. Zeman állítólag már megígérte Bradynak a kitüntetést, de miután annak rokona, Daniel Herman kulturális miniszter a közelmúltban prágai hivatalában Zeman kérése ellenére fogadta a dalai lámát, az elnök megváltoztatta döntését. A tiltakozások másik oka, hogy Herman és a dalai láma találkozója után a négy legfelsőbb cseh politikai vezető közös nyilatkozatban biztosította Pekinget arról, hogy a cseh Kína-politika változatlan. Ezt az ellenzék szervilizmusnak és megalázkodásnak minősítette.
Jiří Ovčáček elnöki szóvivő szerint azonban mindössze Zeman ellenfelei, az elnök által „prágai kávéháznak“ nevezett cseh liberális értelmiség újabb kampányáról van szó.
A bevett szokásoktól eltérően az idei ünnepen megszólalt Václav Klaus is, aki Zeman elődje volt az elnöki tisztségben. A prágai Vítkov-hegyi nemzeti panteonban elhangzott beszédében Klaus a jelenlegi menekültválság kapcsán Csehország nemzeti szuverenitásának megvédésére szólította fel a társadalmat.
A cseh társadalom döntő többsége ugyanakkor – és immár hagyományosan – elsősorban munkaszüneti napként élte meg az évfordulót, és a politikai rendezvényeken nem vett részt. A települések többségében semmiféle ünnepi akció nem volt, és még a középületeken sem volt kitűzve a cseh zászló – jelentette esti híradójában a közszolgálati televízió.
A prágai média is lényegében csak az időszerű belpolitikai vitákkal foglalkozott a csehek és a szlovákok számára kétségkívül jelentős évfordulóval. Történelmi jellegű elmélkedések, eszmefuttatások gyakorlatilag nem jelentek meg.
Csak egy-két cseh szerkesztőség tartotta fontosnak megemlíteni, hogy Szlovákiában Csehszlovákia megalakulásának évfordulója mindössze emléknap.
Bár Szlovákiában az évfordulóval kapcsolatban semmiféle hivatalos rendezvények nem voltak, Andrej Kiska államfő és Robert Fico kormányfő nyilatkozatban méltatták Csehszlovákia megalakulásának jelentőségét a szlovákok számára.
Andrej Kiska, amikor megkoszorúzta a csehszlovák államiság jelképét Pozsonyban, kijelentette: Csehszlovákia megalakulása teremtette meg az alapjait annak, hogy létrejöhessen az önálló Szlovákia. „Csehszlovákiának köszönhető, hogy Szlovákia az önálló államisághoz vezető út egy részét, amely más államoknál évszázadokig tartott, olyan gyorsan tehette meg“ – vélekedett a köztársasági elnök.
Robert Fico, akárcsak Kiska, rendkívül jónak és közelinek minősítette a szlovák-cseh kapcsolatokat, és leszögezte, hogy Szlovákia is pozitívan viszonyul 1918. október 28-hoz. „Két év múlva lesz ennek száz éve. Akkor ünnepeljük a Prágai Tavasz ötvenedik évfordulóját, és a két nemzet önálló állama megalakulásának 25. évfordulóját is“ – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök. Megerősítette, hogy Prága és Pozsony együtt fog működni Csehszlovákia megalakulása centenáriumának megünneplésében.
