Október nyolcadikán látta legutóbb a Feszty-körképet Feszty Árpád fivérének dédunokája, a százhatvan éve született festőművész hajdani barátai mostani örököseinek kíséretében. A Kingyes tanyai gerendákat, melyekbe Feszty Árpád barátai egykor versikéket véstek, tavaly beépítették a kiállításba Ópusztaszeren. Az ősök kézírását mentek megtekinteni a ma élő utódok. Feszty Zsolt vállalkozóval, menedzserrel, komáromi városi képviselővel beszélgettünk.
Hány tagú az egyenes ági Feszty-leszármazottak családja?
Ha jól számoltam, harmincnégy. Az édesapám, a testvérei, az én testvérem és hozzátartozóik. A nagyszülőktől kezdve, az unokákkal bezárólag.
Hosszú asztal kell, ha összejönnek. Ültek harmincnégyen egymás mellett?
Régebben, még a nagyszüleink idejében, rendszeresen összejöttünk Ógyallán egy-egy születésnap, névnap alkalmából. Az elmúlt tíz-tizenkét évben az egész család már nem jött össze. Szanaszét élnek sokan a világban. Nehéz lenne összehangolni, hogy egy időben legyen mindenki itthon.
E-mail, telefon?
Ahogy kialakult; ki, kit érez közel magához. Tizenketten vagyunk unokatestvérek, akik a Feszty-alomból fakadtunk. Németországban, Dániában élnek unokatestvéreim, az öcsém a családjával Kanadában telepedett le. Akik itthon vannak is mindig jönnek-mennek. Tudunk egymásról, de nyilván vannak szorosabb és lazább kapcsolatok.
Hol él a legfiatalabb és a legidősebb Feszty-leszármazott?
Komáromban. A legfiatalabb a mi kislányunk, Rozi, két és fél éves. A legidősebb édesapám nővére, Zsuzsi néni, Csízi Zsuzsanna, hetvennyolc éves.
Azért faggatom ennyit a családjáról, mert a hétvégén, november 4-én, pénteken, a Feszty Árpád Emlékév záró konferenciáján és záró ünnepségén, a Feszty Szalon című pódiumbeszélgetést vezeti majd a Kultúrpalota dísztermében. Kik lesznek a vendégei?
Nem a családtagokra épül a pódiumbeszélgetés, hanem Feszty Árpád egykori barátainak a leszármazottaira, akiknek ősei látogatták a festőművészt Kingyesen. Gárdonyi Géza, Pósa Lajos, Bársony István, Rákosi Viktor, Bródy Sándor, Dankó Pista ma is élő hozzátartozóival beszélgetek majd. Rákosi Viktor író dédunokáját Levente Péternek hívják. Jókai Mór édesapjának testvére és családja, Jókai Károlyék Amerikából hazatelepült magyarok. Bródy Sándor unokája szintén amerikás magyar.
Hányan ígérték, hogy eljönnek Komáromba?
Hatan, nyolcan. Szellemi örökösöknek hívom őket, mert Bársony Istvánnak vagy Dankó Pistának nincsenek leszármazottai, viszont alapítványok őrzik emléküket, és ezektől az alapítványoktól lesz itt valaki. A beszélgetésen részt vesz majd Popovics Béla Kárpátaljáról, az ottani cserkészmozgalom oszlopos tagja, ő azonosította be azt a helyet Munkács környékén, ahol a Magyarok bejövetele vázlatrajzai készültek.
Az idén kettős ünnep van. Százhatvan éve született a nagy festőművész és 120 éves a Feszty-körkép, a monumentális Magyarok bejövetele. Ennek kapcsán Feszty Árpád Emlékév volt az idén. Miképp került meghirdetésre?
Januárig nyúlnak vissza az előzmények, legalábbis azok, melyekről mi, a család is tudunk. Akkor történt meg a kapcsolatfelvétel a magyarországi, szegedi központtal működő Feszty-körkép Alapítvány és a Feszty-család között. Öcsém, Feszty Dániel az ottawai egyetem professzora lépett velük kapcsolatba. Már akkor felvázolták, hogy legalább négy rendezvényben gondolkodnak az év folyamán, Erdélyben, Kárpátalján, Délvidéken és a Felvidéken, Komáromban, november táján. Erre kerül majd sor november 3. és 5. között.
A záró rendezvénysorozat helyszínei Komáromon kívül Ógyalla és Martos lesznek. Ezt már együtt szervezték a Feszty-körkép Alapítvánnyal?
Komáromban tudtunk segíteni, hiszen a szülővárosunkról van szó. Adta magát az alkalom, hogy aktívan részt vállaljunk a szervezésből, a helyszínek kiválasztásából, az ide utazó gyermekek szállása lefoglalásából. A fellépőket is segítettünk megszólítani. Itt lesz majd Vadkerti Imre, jönnek a környékbeli lovas íjászok és hagyományőrzők. Hazatérés címmel hirdetett az alapítvány tanulóknak és diákoknak irodalmi és történelmi vetélkedőt a Feszty-körképről, Feszty Árpádról és koráról. A legjobbak jönnek a záró ünnepségre. Sajnos, Császtvay Tünde, a Magyar Nemzeti Múzeum általános főigazgató-helyettese, Feszty Árpád és Jókai Mór baráti köre jó ismerője, külföldi útja miatt nem lehet velünk, ám Keller Péter, Gárdonyi Géza ükunokája jelezte, hogy jön.
Milyen érzés a Feszty nevet viselni?
Életszakaszonként változik. Tizenhat, tizenhét éves koromban nagyon büszke voltam rá. Az ember szívesen vállal azonosságot az ősével, ha híres az ős. Amikor azután benő az ember feje lágya, elkezd gondolkodni, milyen magasra tették a lécet. Huszonegy éves koromtól azon iparkodom, hogy ezt a lécet legalább ne verjem le. Megugrani nagy kihívás, lehet, hogy majd valakinek sikerül. Negyvenhat évesen úgy tartom, olyan szellemi örökség ez, ami meghaladja a tárgyi örökséget, és méltóvá lenni továbbvinni, nem egyszerű feladat.
