Befejeződött a szlovák parlament utolsó rendes parlamenti ülése ebben az évben. A tizenegy napig tartó ülés néhány ellenzéki törvényről való szavazással zárult. Legközelebb 2017. január végén ül össze a törvényhozó testület.
A parlamenti ülések ütemterve szerint a jövő évben összesen 84 tárgyalási napot töltenek majd a képviselők a parlamentben. Az első ülés január 31-én kezdődik, a következők március 21-én, május 9-én, június 13-án, szeptember 5-én, október 10-én és az utolsó november 28-án.
A legtöbbet, összesen 12 tárgyalási napot májusban, júniusban, szeptemberben és októberben töltenek majd a képviselők a parlamenti padsorokban. Februárban 11 napot, decemberben 9, márciusban 8, áprilisban 4, novemberben 3 és januárban 1 napot töltenek a parlamenti üléseken. Júliusban és augusztusban a parlament nem ülésezik.
A parlamenti ülések általában kedden kezdődnek, a szokványos tárgyalási nap reggel 9 órától 19 óráig tart, kétórás ebédszünettel. Pénteken korábban befejeződik a tanácskozás, a leggyakrabban már 14 órakor, hétfőn pedig nem ülésezik a parlament.
A képviselők azonban ezen felül is összeülhetnek. Például, ha közülük legalább 30 képviselő felkéri a parlament elnökét, hogy hívjon össze ülést, ebben az esetben a testületnek 7 napon belül össze kell ülnie.
Szlovák banánköztársaság
A parlament ez évi utolsó ülésének utolsó napján, több ellenzéki törvényjavaslat sem kapott zöld utat a testülettől. Például a polgárok és a kormányfő azonos kötelességeiről szóló indítvány sem. Ez azt jelenti, hogy a kormányfőt ezentúl sem kötelezi külön törvény arra, hogy ugyanúgy, mint minden közönséges halandóra, rá is vonatkozzanak a törvények. Az előterjesztő Milan Krajniak (Sme rodina) szerint Szlovákia jogi normája a banánköztársaság, mivel a kormányfő, törvénytelenül, több állami szervtől is immunitást élvez. Példaként az ellenzéki képviselő azt hozta fel, hogy Robert Fico már hosszabb ideje és ismételten kitér a bíróság elöl, mivel nem sikerült neki az idézést kézbesíteni, a bíró pedig, akinek eszközei lennének a beidézésére – a kormányfőről lévén szó – elutasítja ezt.
Marad az eredeti nyugdíjuk a volt titkosrendőrségi ügynököknek
A parlament az év utolsó ülésnapján visszadobta az OĽaNO-NOVA antikommunista ellenállásról szóló törvénymódosító indítványát is. Eszerint a volt titkosrendőrök nyugdíját nem adóztatják meg 50 százalékkal, és a politikai foglyok, a feleségeik, férjeik vagy özvegyeik sem kapnak 1000 eurós egyszeri juttatást.
A törvényt előterjesztő ellenzéki képviselők azt szerették volna elérni módosító indítványukkal, hogy 27 évvel a bársonyos forradalom után befejeződjön „az az igazságtalan és tiszteletlen állapot, hogy egy demokratikus társadalomban azok, akik évekig elnyomók voltak és másokat üldöztek és kínoztak, tagadták az alapvető emberi jogokat, főleg a szólásszabadságot, ma magas nyugdíjakat szednek, azoknak meg, akik ezeknek a keze által szenvedtek, csak alacsony nyugdíj jut”.
Dubovcová jelentését sem szavazták meg
A parlamenti képviselők az utolsó ülésnapon nem vették tudomásul Jana Dubovcová ombudsman rendkívüli jelentését sem a rendőrőrsökön folyó törvénytelen praktikákról. A jelentést a Smer-SD, az SNS, az ĽSNS és a Most-Híd sem szavazta meg.
Dubovcová a jelentésben megállapítja, a rendőrségen helyiségeket hoztak létre a személyi szabadság korlátozására, ám azok nem rendőri őrizetre szolgáló cellák. Nincsenek csengővel felszerelve a segítséghívásra, nincs bennük víz, csak fogantyúk és horgok a kikötésre. Dubovcová szerint az előállítottakat nem lehetne ilyen helyeken fogva tartani. Az ombudsman szerint az országos rendőrfőnök még a tavalyi év során azt ígérte, előterjeszti a megfelelő jogi formát ezeknek a helyiségeknek a legalizálására, ezt azonban mind a mai napig nem tette meg.
Kotlebáék javaslata sem ment át a hosszú lőfegyverek használatának engedélyezésére
Ezután sem lehet majd hosszú lőfegyvereket használni az emberi élet vagy egészség, illetve a tulajdon megvédésére. Az ĽSNS indítványában az egyre rosszabbodó biztonsági helyzettel és az ezzel összefüggő hatékonyabb védelem szükségességével érvelt. Kotlebáék szerint a közvélemény részéről egyre erőteljesebb a nyomás a fegyverhasználat kibővítésére.
De nem ment át Kotlebáék további indítványa sem. A szeméttörvény módosításával az egyszer használatos műanyag táskák, zsákok, tányérok, poharak és evőeszközök használatát szerették volna korlátozni úgy, hogy megtiltották volna az árusításukat, illetve ingyenes kiadásukat a boltokban.
Nem fogadták el a párt alkotmánymódosító javaslatát sem, amellyel „alkotmányos feltételeket kívántak teremteni a Szlovák Köztársaság szuverenitása megújításának”, amit véleményük szerint Szlovákia 2004-ben az Európai Unióba való belépésekor elveszített. A képviselők mindezt azzal szerették volna elérni, hogy az alkotmányból kihagyják azt a mondatot, amely így szól: „Az Európai Közösségek és az Európai Unió jogi erejű aktusai elsőbbséget élveznek a Szlovák Köztársaság törvényei előtt”.
Az év utolsó Kérdések órája
Ondrej Dostál (SaS) kérdésére válaszolva Robert Fico kormányfő azt felelte, az önkormányzati audit sokoldalú és átfogó volt, mégpedig helyi és regionális szinten is, és nem csak az eredeti hatásköröket ellenőrizték, hanem az átruházott hatásköröket is. Fico szerint a közigazgatási hatáskörök ellenőrzésével párhuzamosan valósult meg a legkiterjedtebb helyi önkormányzati reform, az ESO programhoz való korszerűsítése érdekében.
(Felvidék.ma/TASR)
