Három háborút ért meg az Észak-Franciaországból Magyarországra, először Budapestre, azután a Zemplén vármegyei Tőketerebesre költözött Flament Lajos kertépítő mérnök, aki diplomáját a Versailles-i Kertészeti Főiskolán szerezte 1887-ben, tudását pedig nálunk kamatoztatta.
A sedani vereség idején, 1870-ben nyolcéves volt. Az első világháborút pedig már Magyarországon élte át. És a másodikat is, de… Erről azonban egy kicsit később. Még a boldog békeidőkben járunk, 1891-ben, amikor Louis Félix Flament Tőketerebesen feleségül vette Roncsinszky Ilonát. Menyasszonyról és vőlegényről már korábban fényképet is közöltünk.
De nem írtunk meg mindent, amit a kép készítésének körülményeiről tudni szeretnénk. Hogyan utazott a fiatal pár az esküvő után Tőketerebesről Sátoraljaújhelyre, a fényképészeti intézetbe? A Sátoraljaújhely–Tőketerebes–Mezőlaborc vasútvonalon már az 1870-es évek közepétől volt forgalom. Az 1894-es menetrend elérhető, abban van közvetlen vonat Terebes és Újhely között, a hálózati elhelyezkedés és az akkori menetrendi szerkezet alapján biztosra vehető, hogy a vonatok néhány évvel korábban is ugyanígy közlekedtek, 65–70 perces menetidővel.
Ez az a történelmi vasútvonal, amelyre – Sátoraljaújhely északi peremén – igen nagy szüksége volt az első világháború végén alakuló Csehszlovákiának. Ahogy Tamás Mihálynak, a pozsonyi Toldy-kör megbízásából Budapesten, a 30-as években megjelent, Két part közt fut a víz… című könyvében olvashatjuk: „Hiszi Béla bácsi, hogy a világpolitikát az emberi szív kormányozza és nagyobb súllyal esik a döntés mérlegébe százezer ember akarata, mint mondjuk százezer tonna szén, vagy százezer liter nafta, vagy száz kilométer vasútvonal?”
Nemcsak a csehszlovák, hanem a tervezett román határ mentén is fölmerült abban az időben, hogy vasutat építeni talán egyszerűbb, mint kisebbségekkel gyűrkőzni, de győzött a „józan ész”. Ekkor azonban, a „józan ész” győzelmei változatos korszakainak kezdetén, már jó ideje Siófokon élt Flament Lajos – akit a Balaton-part kertészének is neveztek – és családja. A vízparti legelőkből Flament Lajos teremtett gyönyörű parkokat, sétányokat. Itt készített a házaspárról fényképet a régi Magyarország legkeresettebb portréfotósa, Ellinger Ede, aki Arany Jánost, Jókai Mórt, Rippl-Rónai Józsefet és Karinthy Frigyest is fényképezte. A budapesti mellett kizárólag a siófoki fürdőtelepen nyitott műtermet Ellinger. Nagy nyereséget hozott a nyaraló celebritások portrézása.
Siófokon érte a családot a hír, hogy Tőketerebes már nem Magyarország. A francia Flament Lajos hosszú időre búskomorságba esett. A huszadik század a „józan ész” csúfos vereségének évszázada is: húsz év alig múlt el, következett az újabb felvonás, a második világháború. Flament Lajos nyolcvanéves, amikor 1940-ben elhatározza, hogy meglátogatja az egyik fiát, aki még a húszas években költözött Párizsba. Másik irányból, de ugyanoda utaztak a németek is, és ők is megérkeztek. Flament Lajosnak emiatt három évet kellett várnia, mire Magyarországra hazatérhetett. Nem telt el sok idő, a németek itt is utolérték. A daliás szovjet hadsereget már nem várta meg. Csak néhány kilométerre volt a front, amikor 1944 decemberében eltemették Siófokon.
