Április 6-án a kassai Thália Színházban kulturális rendezvényre került sor a Gulag Emlékbizottság támogatásával. A rendezvény fővédnöke Haraszti Attila, Magyarország kassai főkonzulja volt. A magyar kultúra napját négy éve ünneplik színvonalas programsorozattal, melynek megálmodója a március 30-án elhunyt Kolár Péter volt. Az idei alkalom az ő emlékének jegyében zajlott.
A színvonalas magyar rendezvény résztvevőit Duncsák Mária, a Csemadok Kassai Városi Választmányának alelnöke köszöntötte: „Az elmúlt évszázadokban Kassa ezer szállal kötődött a magyar kultúrához és történelemhez. Jeles személyiségek éltek itt, nagy történelmi események színhelye volt a város, melynek műemlékei ma is a magyar kulturális örökség részét képezik. A 20. században, amikor cinikus és érzéketlen politikusok kedvükre tologatták az országhatárokat, emberek százezrei váltak földönfutóvá, kényszerültek elhagyni szülőhelyüket. Kassa magyar lakossága drámaian lecsökkent. Mindezek ellenére olyan személyiségeket adott a világnak, mint Márai Sándor vagy Salkaházi Sára. De élnek közöttünk ma is írók és újságírók, művészek és színművészek, történészek és pedagógusok, akik egész életüket a magyar kultúra építésének szentelték”.
Haraszti Attila, Magyarország kassai főkonzulja mondott ünnepi beszédet (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
Kolár Péter is ilyen volt – emlékezett az alelnök, majd köszöntőjében felhívta a polgárok figyelmét arra, hogy „ma fontosabb, mint valaha, hogy örvendjünk történelmi és kulturális hagyományainknak és ne feledjük Reményik Sándor szavait: ne hagyjátok a templomot és az iskolát! Szilárdan hiszem, hogy ebben a munkában segít minket Kolár Péter szellemisége is. Úgy gondolom, hogy minden kassai magyarnak kötelessége tenni valamit a kultúra ügyében, hogy megtartsuk, ápoljuk nemzeti örökségünket.”
A Thália Színház vezetősége úgy döntött, áprilisban elcsendesedik
Czajlik József, a kassai magyar színház igazgatója Winston Churchill szavait idézte. Amikor a háború idején próbáltak a költségvetésből lefaragni, az egyik miniszter azt javasolta, a kultúrát fosszák meg minden támogatástól. A miniszterelnök azt mondta: „Rendben van, de akkor miért is küzdünk valójában?” A küzdelem a legfontosabb a jelenlegi körülmények között is. Czajlik József is szentelt néhány gondolatot Kolár Péter emlékének. „A kassai Thália Színház az egész hónapot az ő emlékének fogja szentelni. Ezért nem tartjuk meg április 27-én a bemutatónkat. Mi is szeretnénk elmélyülni, gondolkodni és valamilyen módon hálát adni az ő tevékenységéért.”
A közönség (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
Haraszti Attila, Magyarország kassai főkonzulja ünnepi beszédében kitért a kassai kormányprogramra. „Magyar szempontból szomorú emlék, hogy kollektív bűnösség alapján sújtotta jogfosztással az ország magyar és német lakosságát az akkori kormány. Ezek a történelmi kérdések még mindig nem rendeződtek megnyugtató módon. Ma már sokkal szabadabban van lehetőség a társasági együttlétre vagy a kultúra éltetésére. Ilyen alkalom ez a mai este is.” A főkonzul mindenki figyelmébe ajánlotta a Kassai magyar színjátszás 200 éve című kiállítást, mely az épület alagsorában tekinthető meg. Ezt szintén Kolár Péter kezdeményezte, neki köszönhetően jött létre a kassai magyar színház történetét bemutató tárlat.
Ha Kassa, akkor kultúra
Menyhárt József, az MKP elnöke közvetlen hangon szólt a kassai polgárokhoz, személyes élményeiről szólt. Azért jött Kassára, hogy a kultúrát dicsérje, hogy elmondja, mit jelent számára ez a város. „1993 fontos dátum volt az életemben. Akkor a Szép Magyar Beszéd versenyre jöhettem a városba. Szembesültem azzal, hogy itt kicsit másképp beszélnek, és rájöttem arra, hogy milyen széles ez az ország. Megismertem Gazdag Jóskát, az ő barátsága számomra Kassa egyik nagy élménye. Ugyancsak jelentős évszám volt 1997 is. Ekkor is versenyezni jöttem. Ha már Kassa, akkor el kell mondanom, hogy a Kicsi Hang első, 2003-as CD-jét is ebben a városban vehettük fel, és így történt ez 2006-ban is. Kassa számomra a kultúrát, a művelt, igényes beszédet és a levegőt, a tavaszt jelenti.”
Menyhárt József, az MKP elnöke Juhász Gyula Szerelem című versét adta elő (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
A továbbiakban felidézett egy Czajlik Józsefhez kötődő fontos emléket is, Karinthy Frigyes Barabás című szövegét. Elmondása szerint az igazgató ezt Rimaszombatban olyan átéléssel mondta el, hogy annak a mai napig a hatása alatt áll. Hiszi, hogy amit Kolár Péter megteremtett, ő tovább tudja vinni e falak között. „Úgy gondolom, ma a kassai polgárok nemcsak ünnepelni jöttek a magyar kultúrát, hanem Kolár Péter hagyatékát éltetni és megtartani azt.”
Menyhárt József Juhász Gyula Szerelem című megzenésített versét adta elő, majd a Kicsinyek Kórusa és a VOCES lépett a színpadra. Az előbbit Velkey Mária, az utóbbit pedig Ferencei Andrea vezeti. Az ünneplő kassaiak meghallgathatták Márai Sándor egyetlen sanzonját, a Planétás dalt, melynek zenéjét Lakatos Róbert szerezte, és Dégner Lilla színművésznő tolmácsolta.
A Thália színpadán egy érdekes formáció jött létre, Dégner Lilla a Vadkerti, Zsapka és Sipos trió kíséretében énekelte Reményik Sándor egyik versét, az Elpártolt liliomszálat. Vadkerti Imre, Zsapka Attila és Sipos Dávid több József Attila-verset és más szerzők megzenésített verseit adták elő. A magyar kultúra napja Kassán a Nemzeti dal és a Himnusz eléneklésével zárult.
