Szijjártó Péter magyar, Miroslav Lajčák szlovák és Ľubomír Zaorálek cseh külügyminiszter Kijevbe utazott, hogy megbeszélést folytassanak ukrán kollégájukkal, Pavlo Klimkinnel. A találkozó után a miniszterek kijelentették: a három visegrádi országnak fontos, hogy Ukrajnában rendeződjön a politikai helyzet.
Magyarország számos konkrét segítséget nyújtott Ukrajnának, cserében viszont elvárja, hogy ne sérüljenek az ott élő magyar nemzeti kisebbség jogai – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Kijevben.
Közös sajtótájékoztatójukon az MTI kérdésére válaszolva Szijjártó Péter elmondta: Magyarország sok-sok milliárd forintot költött arra, hogy Ukrajna és azon belül is Kárpátalja gazdasági fejlődését segítse. „Ugyanakkor komoly elvárásunk Ukrajnával szemben, hogy fejezzék be a (kárpátaljai) magyar intézmények vegzálását, és mindazokat a kezdeményezéseket, amelyekkel a magyar kisebbség jogait korlátoznák” – szögezte le.
Emlékeztetett arra, hogy számos bírálat érte a közép-európai országokat, mert állítólag nem működnek kellőképpen együtt Ukrajnával. „Ehhez képest a tények azt mutatják, hogy éppen a közép-európai országok azok, amelyek nemcsak hangos szavakban, hanem valódi tettekkel is támogatják Ukrajnát”. Rámutatott, hogy nem a közép-európai országok, hanem Hollandia miatt nem lépett még mindig életbe az Európai Unió és Ukrajna között a szabadkereskedelmi megállapodás, és nem a közép-európai országok felelősek azért sem, hogy több mint egy éven keresztül nem lépett életbe az ukrán állampolgároknak biztosítandó vízummentesség.
A magyar, a szlovák és a cseh külügyminiszter kijevi látogatása (fotó: MTI)
Az elmúlt időszakban nyújtott magyar támogatások közül kiemelte, hogy Magyarország az elsők között kezdett gázt szállítani Ukrajnának, 50 millió dolláros segélyhitelkeretet ajánlott fel kárpátaljai infrastrukturális fejlesztésekre, több mint ötmilliárd forintnyi humanitárius segítséget küldött Kárpátaljára, valamint megnyitott egy hétmilliárd forintos pályázati keretet a kárpátaljai kis- és közepes vállalkozások beruházásainak támogatásához, emellett Magyarország az EBESZ ukrajnai megfigyelői missziójában az egyik legnagyobb kontingenssel van jelen.
„Határozott elvárásunk ugyanakkor az, hogy ne szavazza meg az ukrán parlament azt az oktatási törvénytervezetet, amelynek nyomán csorbulna a magyar kisebbség joga az anyanyelvi oktatáshoz. Azt várjuk, hogy a magyar nyelvhasználatot korlátozó nyelvtörvényt ne fogadja el semmilyen ukrán testület, valamint, hogy a kettős állampolgárság megtiltásáról szóló törvény se hozza nehéz helyzetbe a magyarokat” – hangsúlyozta. Kijelentette, hogy Európában teljesen normális jelenség a kettős állampolgárság, ezért elfogadhatatlannak tartja, hogy ezért a kárpátaljai magyarokat megbüntessék Ukrajnában.
Szijjártó Péter figyelmeztetett arra, hogy amennyiben Ukrajnával a kétoldalú konzultációk nem vezetnek eredményre a kisebbségi jogok tekintetében, Budapest európai fórumok elé viszi a kérdést. Reményét fejezte ki, hogy ez elkerülhető lesz.
Pavlo Klimkin válaszában hangsúlyozta, hogy a tervezett intézkedések nem az Ukrajnában élő magyar kisebbség ellen irányulnak. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Kijev számára a kettős állampolgárság egy rendkívül kényes kérdés az Ukrajnát sújtó orosz agresszió miatt. „Nem kívánjuk Pandora szelencéjét megnyitni, viszont büntetésről sincs szó” – jegyezte meg. Az ukrán külügyminiszter sürgette, hogy az Európai Unió tegyen többet az Ukrajnát lejárató orosz propagandával szemben.
A sajtótájékoztatón elhangzott: a három visegrádi ország változatlanul támogatja Ukrajna szuverenitását, függetlenségét és területi épségét, továbbá a minszki megállapodások betartását és végrehajtását minden érintett fél által a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus rendezése érdekében. Készek a jövőben is segítséget nyújtani az ukrajnai politikai és gazdasági reformokhoz.
Miroslav Lajčák szerint másként kell viszonyulni a kialakult politikai helyzethez, már csak azért is, mert Ukrajna délkeleti részének leválasztásával és az orosz közigazgatás bevezetésével az adott régióban egyre nehezebb lesz visszaállítani a rendet. Lajčák szerint nehéz lesz elérni azt is, hogy az említett terület Ukrajna szerves része legyen. A szlovák külügyminiszter azt is kijelentette: fontos a minszki egyezmény, és ez alapja lehet a konfliktus rendezésének, ugyanakkor az Európai Uniónak aktívabban ki kellene vennie a részét a helyzet rendezéséből. Mivel Szlovákia szomszédos Ukrajnával, az ország érdeke, hogy minél hamarabb rendeződjön a kialakult konfliktusos helyzet.
A nap folyamán a magyar, a szlovák és a cseh külügyminiszter a kijevi parlamentben folytatott tárgyalásokat törvényhozókkal, valamint Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnökkel és Petro Porosenko államfővel is.
TASR/MTI
