Április 11-e, József Attila születésnapja, immár 1964 óta a magyar költészet napja. Mindenki más módon ünnepel a mai napon. Sok helyütt versmaratonokat szerveznek, felolvasóesteket tartanak, többnyire az ifjúság bevonásával. Mert a költészet nekik és hozzájuk is szól. Meg kell, hogy ismerjék irodalmunk gyöngyszemeit.
De lehet ünnepelni úgy is, hogy levesszük a könyvespolcról kedvenc költőnk valamelyik kötetét és elolvasunk, újraolvasunk néhány verset. Bizony, van mire büszkének lennünk, s a választékra sem lehet panasz, hiszen Balassi Bálinttól kezdve egészen a kortárs költőkig „meg vannak már énekelve”, míves szavakba öntve örömeink, bánataink.
Régóta tudjuk, a vers menedék. Ha az embert marja valami ott belül, vagy a lelke háborgó tenger, balzsam a szívnek akár Ady néhány sora: „Mikor elhagytak,/Mikor a lelkem roskadozva vittem/,Csöndesen és váratlanul/Átölelt az Isten.”
S ha már ünnep, nem mehetünk el amellett, hogy nyolcvan éve, 1937-ben írta József Attila a Születésnapomra című költeményét a végén a csodálatos csattanóval, a legendás sorokkal: „Én egész népemet fogom/nem középiskolás fokon/taní-/tani!”
Április 11. még egy nagy irodalmárt – költőt, írót, újságírót – adott nekünk, magyaroknak. A „kassai polgárt” Márai Sándort, aki 1900-ban látta meg a napvilágot. Felkavaró Halotti beszéde többször egymás után elolvasva is igencsak mély lelkiismeret-vizsgálatra késztet. Megírta ő is: „Mi volt egy nép? Mi ezer év? Költészet és zene?/Arany szava?… Rippli színe? Bartók vad szelleme?”
Valamit tudnak azok, akik szavakkal varázsolnak. Gondolatokat, érzéseket elindítani. Érdemes kipróbálni társaságban, vagy akár családi körben a közös szavalást, a versmondást. Olyanná válik a versfolyam, mint a mantra… Aminek sosincs vége, és az ember lelke egyszercsak felszabadul.
A költészet napi programok közül említsük meg, hogy a Kossuth Rádióban 67 magyar költő, 12 órán át olvas fel verseiből, és beszélget a művekről, naponta többször is élőben kapcsolják a történéseket. Tájainkon is több helyen készülnek a költészet napjának méltó megünneplésére. Mert a versek nemzeti kultúránk ékkövei.
