Tegnap számolt be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága előtt a kormány nemzetpolitikai munkájának állásáról. Az ülés után a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettest kérdeztük.
A Nemzeti Összetartozás Bizottságának szóló beszámolójában Ön öt alapvető elemét határozta meg a külhoni magyarságra irányuló kormányzati tevékenységnek. Közülük – gondolom – az autonómia törekvések és a nemzetegyesítés az, ami érintheti a kormányok közti viszonyt is. Mi a helyzet Szlovákia tekintetében?
Látni kell, hogy akkor tudunk előrelépni, ha azokban a kérdésekben, amelyekben jó az együttműködés, azokat megerősítjük, és akkor nyílik lehetőség arra, hogy a kényes kérdésekben is megoldást tudjunk találni. Döntő jelentőségű Magyarország és a magyarság szempontjából, hogy a Visegrádi Négyek keretében acélerős a szolidaritás, és például ma Európa legnagyobb problémájára, a migrációra együttes választ tudunk adni: azt, hogy megvédjük a határainkat, és a brüsszeli nyomással szemben nem engedjük, hogy akaratunk ellenére moszlim tömegeket telepítsenek be országainkba. Az is nyilvánvaló, hogy a gazdasági területen is szárnyal a magyar-szlovák együttműködés.
Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy vannak megoldatlan problémák, mint például az állampolgárság kérdése. Itt az a helyzet, hogy volt kezdetben egy szlovák állampolgársági törvény, amely megfelelt minden tekintetben annak, mint amit Magyarország is hozott. Az eredeti szlovák törvény is azt mondta, hogy lehet valaki szlovák állampolgár anélkül, hogy egy percet is élt volna Szlovákiában. Majd amikor Magyarország 2010-ben meghozta az állampolgársági törvényt, úgy módosult a szlovák, hogy aki felveszi egy másik ország állampolgárságát a szlovák állam engedélye nélkül, az elveszti a szlovák állampolgárságát.
Mostanra azonban nyilvánvalóvá vált, hogy azok a szlovák emberek, akiket megfosztottak szlovák állampolgárságuktól, azoknak 95%-a olyan „echte szlovák”, akiknek semmi közük nincs a magyarsághoz, csak Nyugat-Európában dolgozva megkapta a brit, a német vagy valamelyik más ország állampolgárságát. Ezért Szlovákia szempontjából is őrültség elveszteni legsikeresebb polgárait, és ráadásul, mert Csehország is lehetővé tette a kettős állampolgárságot, ezért reális esély van arra, hogy meg fogunk tudni állapodni a magyarokra vonatkozóan is a kettős állampolgárság elismerésében.
Ebben a tekintetben tehát van esély a megoldásra. A felvidéki magyarság politikai egységére kevésbé.
Egy súlyos problémát látok: minthogy van mintegy 10% magyarság, de annak idején szétszakadt a Magyar Koalíció Pártja, fennáll annak veszélye, hogy sem az MKP, sem a Híd nem jut be a parlamentbe. Ezért a mi álláspontunk az, hogy mi üdvözöljük, ha ők tárgyalnak egymással, de mi sem azt nem presszionáljuk, hogy megállapodjanak, sem azt, hogy ne állapodjanak meg. Alapvetően a Magyar Koalíció Pártjának kell eldöntenie, és a Hídnak, hogy milyen megállapodásra jutnak egymással. Számunkra az MKP akkor is rendkívüli értéket képvisel, ha regionális pártként az önkormányzatokban van erős pozíciója. Mi mindig is támogatni fogjuk az MKP-t, mint az egyetlen felvidéki, etnikai értelemben magyar pártot, hiszen a Híd deklarálta, hogy ő egy etnikailag vegyes párt, de ha ők meg tudnak állapodni egymással valamilyen szinten, azt mi üdvözöljük.
