A Transpetrol volt igazgatója, Czucz István is földeket adott el tavaly a Nemzeti Autópálya Társaságnak. Többségi társtulajdonosa volt olyan szántóföldeknek, amelyeket az állam a Pozsonyt elkerülő út alatt az építkezési telek árát megközelítő áron vásárol fel. De hasonló történet szereplői Czuczon kívül az ugyanabban a somorjai utcában lakó szomszédjai, Bugár Béla, a Most-Híd elnöke és Hideghéty Ferenc is, aki a Szlovák Földalap volt vezetője.
Czucz azt állítja, esetében olyan földterületekről van szó, amelyek már abban az időben is a családjához voltak köthetők, amikor az autópálya még szóba sem jött, és a haszna belőle nem egész tízezer euró volt.
„A családom édesanyám, Czucz Mária, született Reicher révén Pozsonypüspökiről származik, a 18. századtól itt éltek és a család tagjai még ma is ott élnek. Ez alatt az idő alatt több földterületre tettek szert” – mondja Czucz, aki szerint egy 1984-es örökösödési eljárás során az összes földterületet az egyik nagybátyja, Reicher Lajos örökölte, és róla szállt a föld fokozatosan az unokájára. „Családunk vagyonviszonyainak rendezése során tettem szert 2015 februárjában az édesanyámat illető földterületrészre. 2016-ban azután az adásvételi szerződés alapján a megszerzett földterület tulajdonrészét ráírattam a Nemzeti Autópálya Társaságra” – fűzte hozzá Czucz azt ecsetelve, miként képviselte az eladás során a mintegy 20 örököst. A földterületek eladásáért járó hasznot ezt követően elosztotta az örökösök közt, a ráeső haszon nem egészen 10 ezer euró volt.
A szomszédjai nagyobb hasznot húztak az üzletből
Bugár Béla, a Most-Híd elnöke olcsón vette egy rokonától a földet még 2005-ben, amikor az autópálya még nem volt a projektekben kijelölve. A földek eladásából a Nemzeti Autópálya Társaságnak mintegy félmillió eurós haszonra tett szert.
A földalapos Hideghéty a földalap egy másik volt jelöltjétől, Gál Györgytől vette a földeket, aki árverésen jutott hozzájuk 1 euróért. Miután Hideghéty eladta azokat a Nemzeti Autópálya Társaságnak, körülbelül ugyanakkora hasznot húzott belőlük, mint Bugár. 2012-ben, amikor rákerültek a tulajdonlapokra, az autópálya nyomvonala már körvonalazódott a projektekben. Az autópályával szomszédos úszori területeknek nagyobb a kiterjedésük, valószínűleg kereszteződéseket terveznek oda.
A Czucz család autópálya alatti öröksége a kiterjedését tekintve ugyan jelentősen kisebb, de a négyzetméterenkénti vételi ára valószínűleg valamivel magasabb, mint az úszori területeké. Az építkezési telkek ára Pozsonyhoz közeledve egyre drágább.
„Az emberek többsége például 40 eurót kapott egy négyzetméterért” – mondta Érsek Árpád (Most-Híd) közlekedési miniszter az RTVS Szombati párbeszédek című vitaműsorában. A pozsonyi elkerülő út teljes autópálya-projektje a Dunaszerdahelyre való rákapcsolódással együtt 59 kilométer, és mintegy 4,9 millió négyzetméternyi terület – többnyire szántóföld felvásárlását jelenti. Ez már eddig is 300 millió euróba került. Körülbelül 11 ezer adásvételi szerződést már aláírtak az elkerülő út alatti földekre, már csak az utolsó aláírások hiányoznak azoktól a tulajdonosoktól, akik jelenleg blokkolják az adásvételt – több pénzt kérnek ugyanis és nagyobb területeket akarnak eladni. A parlament jövő kedden tanácskozik arról a gyors jogszabályváltozásról, amely lehetővé tenné az autópálya-építést azokon a területeken is, amelyek még nincsenek rendezve.
Bugár nem szavazta meg a szerződések nyilvánosságra hozatalát
A megkötött szerződésekről szóló semmilyen információ sem győzte meg eddig a kormánykoalíciót arról, hogy a Nemzeti Autópálya Társaság közzétegye ezeket a szerződéseket. Igor Matovič ellenzéki OĽaNO-ja többször is javasolta már a parlamentben, hogy Érsek Árpád közlekedési minisztert kötelezzék a szerződések közzétételére.
A legutóbb múlt hét keddjén utasította el a koalíció ezt a javaslatot. Ezúttal a Most-Híd elnöke, Bugár Béla sem szavazott a közzététel mellett, bár azelőtt meg szokta szavazni a javaslatot. A Most-Híd parlamenti klubjából csak Igor Janckulík szavazott a javaslat mellett, aki a Sieťből került a frakcióba. Bugár Béla neve mellett a szavazásról szóló feljegyzésben a „nem volt jelen” olvasható, bár a szóban forgó időben bent ült a tanácsteremben.
„Az adásvételi szerződések közzétételének ismételt javaslatai az ellenzéki képviselők mediális túlórái csupán” – üzente Bugár a szóvivőjén keresztül.
A kiadatlan szerződéseket a Transparency International a bíróságon is megtámadta. A szervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy a személyes adatok védelméről szóló érv nem helytálló, mivel a földeladók adataihoz már jelenleg is hozzá lehet férni illeték fejében a kataszterben.
Megváltozott volna a Most-Híd véleménye a szerződések közzétételét illetően? „Elegendő, ha az igazságügyi minisztériumhoz fordulnak, akkor levélben tudatják Önökkel, hogy kinek van ott földje, illetve ki adott el és ki vett földet, akkor sérülnek az emberi jogok” – reagált Bugár. A Most-Híd elnöke azt is jelezte, hogy az igazságügy-minisztérium egy törvénymódosító indítványt tervez, amely lehetővé tenné a Nemzeti Autópálya Társaságnak a szerződések közzétételét, de annak részletes formája egyelőre nem ismeretes.
A jelenlegi kormánykoalícióban a környezetvédelmi minisztériumban is van még a Most-Hídnak jelöltje kulcspozícióban. A közlekedési minisztériumon keresztül a párt uralma alá kerül a Nemzeti Autópálya Társaság is, amelynek jelenleg a Transpetrol volt menedzsere, Ján Ďurišin az igazgatója.
(Denník N/Felvidék.ma)
