Megjelent a Kárpát-medencei magyar irodalom 1920-tól az ezredfordulóig című irodalomtörténeti kézikönyv és szöveggyűjtemény a Kárpát-medencei Magyartanárok Kulturális Egyesülete (KMKE) gondozásában.
A KMKE és a Rákóczi Szövetség által szervezett V. Kárpát-medencei Irodalomtanár Találkozón Takaró Mihály irodalomtörténész, az egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy a kötettel 70 év szakmapolitikai mulasztását pótolják.
Olyan könyv született, amely a magyarság hazájának a Kárpát-medencét tekinti és igyekszik a Trianon után szétszakított magyar irodalom 1920 utáni fejlődését bemutatni – tette hozzá.
Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár arra bíztatta a jelenlévőket, hogy a sok helyen tapasztalt nyelvvesztés, a színtiszta magyar területek beolvadása ellenére folytassák küzdelmüket, és ne adják fel a harcot. Mint mondta, az anyanemzetből kiszakított magyarság évszázadokon keresztül megtartotta a magyar nyelvet, és ebben a magyartanároké a legnagyobb érdem.
Takaró Mihály szerint 1920 után a Kárpát-medencei magyar irodalom fejlődése más-más utakon indult el. Tragédiának nevezte, hogy egy délvidéki magyar nem tudhatott a felvidéki magyar irodalomról, talán az anyaországit ismerhette.
A kötet mindezt bemutatja, az utolsó 300 oldala pedig szöveggyűjtemény. Aki ezt használja, innentől kezdve a Kárpát-medence magyar irodalmát taníthatja és nem a magyarországit vagy az erdélyit – vélekedett.
Takaró Mihály kiemelte, hogy a könyv nem tartalmazza a „könyvtári irodalmat”, hiszen nincs benne például Ady vagy Kosztolányi, de megtalálható benne Kovács Vilmos vagy Dsida Jenő.
Sajnálattal jegyezte meg, hogy a 16 tagú szerkesztőbizottság hiányos kötetet állíthatott össze, mivel a Felvidék magyar irodalmának 50-100 oldala hiányzik belőle. Közölte, hogy egyik szlovákiai egyetem tanára sem vállalta a feladatot felkérésük ellenére, de már folynak tárgyalások arról, hogy szeptembertől felvidéki szakemberek bekapcsolódnak a munkába.
Soltész Miklós szerint a magyar nyelvnek „nemzetmentő ereje” van. Ráadásul nyelvünk kihat a magyar mentalitásra és gondolkodásra is – fogalmazott.
A Méry Ratio kiadásában megjelent könyv új szemléletű, hiánypótló munka. Ugyanis az 1990-es rendszerváltozás után 27 évvel sem született eddig olyan irodalomtörténet, mely elfogulatlanul, értékelvi alapon igyekezne bemutatni a 20. századi magyar irodalmat az olvasóknak. Valamint olyan sem, amely az országhatárokkal szétszabdalt, nyelvileg, kulturálisan azonban egybetartozó Kárpát-medencei magyar irodalmat természetes egységnek fölfogva a maga teljességében mutatná be.
A könyv az alábbi linken rendelhető meg:
http://www.meryratio.hu/karpat-medencei-magyar-irodalom-1920-tol-az-ezredforduloig
***
Az V. Kárpát-medencei Irodalomtanár Találkozót július 24-28. között rendezik meg a Fejér megyei Isztimér melletti Királyszálláson. A rendezvény azzal a céllal valósul meg, hogy a Kárpát-medencében magyar nyelvet és irodalmat oktató tanárok szakmai továbbképzésben részesülhessenek, megismerhessék mind a magyarországi, mind a szomszédos országok magyar nyelv- és irodalom oktatását, valamint fontos cél, hogy a résztvevők között szoros emberi és szakmai kapcsolatok alakulhassanak ki.
A rendezvény előadói között szerepel Dr. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke; Takaró Mihály, irodalomtörténész, Soltész Miklós, egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár mellett többek közt Méry Gábor, könyvkiadó; Szabó Pál Csaba, a Trianon Múzeum Alapítvány elnöke; Szalóczy Pál előadóművész; Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke; Kipke Tamás, újságíró; Szilágyi Éva, irodalmár; Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke; Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke; Kun Ferencz, irodalmár; Lajkó Sára, irodalmár; Erdélyi Rudolf, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója.
(mti, rakocziszovetseg.org/Felvidék.ma)
