A Mátyusföldi Nagycsaládos Egyesület (MÁNCSE) Esterházy János halálának 60. évfordulója alkalmából négynapos zarándoklattal tisztelgett a mártír emléke előtt. A zarándoklat augusztus 10. és 13. között három országot érintett, mivel emlékét mind a három nemzet: a magyar, a cseh és a lengyel is kegyelettel őrzi. A zarándoklat állomásai Pered, Mírov, Czestochowa, Krakkó és Nyitraújlak voltak.
A zarándoklat első állomása Pereden volt, ahol a 2014-ben felavatott Esterházy-emlékhelyen Pásztor Csaba, a MÁNCSE elnöke bemutatta Smidt Róbert szőgyéni fafaragómester szoboregyüttese Esterházy-emlékszobrát és emlékkeresztjét, amelyet tizenhárom kopjafa ölel körül, emléket állítva ezzel a magyar történelem legnagyobb mártírjainak. Kihangsúlyozta, hogy az egyesület fennállása óta elkötelezetten példaképként tekint gróf Esterházy Jánosra, aki keresztény hitét áldozatok árán is megtartotta, tisztelte a gyökereit, szülőföldjéhez élete árán is ragaszkodott és nemzetéhez, identitásához odaadóan hűséges volt.
A résztvevők nyitott szívvel és befogadó elmével vágtak neki a körútnak, amelyen Priskin Zoltán, a Palkovics Viktor Társulat elnöke honismereti vezetőként kalauzolta a csoportot. A csehországi állomásnál Mírovban, az Esterházy-emlékműnél ünnepélyes megemlékezéssel és koszorúzással tisztelegtek a felvidéki magyarok Esterházy János emléke előtt. Szenvedésének utolsó helyszínén, ahol 60 évvel ezelőtt, 1957. március 8-án érte utol a halál, Nagy Sándor, a Cseh és Morvaországi Magyarok Olmützi Szervezetének az elnöke fogadta a csoportot. A Mátyusföldi Nagycsaládos Egyesület tagjai mellett a szervezők köszöntötték a zarándoklat résztvevőit, a Prágai Magyar Közösség tagjait, a Pécsi Nagycsaládos Egyesület, valamint a Szövetség a Közös Célokért társulás képviselőit.
Megemlékezés Mírovban (Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)
A zarándoklat nagy jelentőségű állomása volt a lengyelországi Czestochowa.
A tallósi imacsoport vezetésével lelkiekben felkészülve érkeztek meg a városban található Jasna Góra-i pálos kolostorhoz, amely Lengyelország legnagyobb tiszteletnek örvendő zarándokhelye. Priskin Zoltán részletesen bemutatta a 300 éves jubileumot ünneplő szakrális emlékeket. Többek között kitért a különleges magyar vonatkozásokra, arra, hogy a szent hely a nevét is az alapító magyar pálos rendtől kapta. A felvidéki zarándokok csatlakoztak a helyszínre már korábban megérkezett résztvevőkhöz és átvonultak a czestochowai Szűz Mária kegyképe előtt. Majd a kolostor monumentális épülete előtt ünnepélyes, szabadtéri hálaadó szentmisén vettek részt.
Sok szó esett az út során a lengyel-magyar barátságról, az évszázadok óta tartó megfoghatatlan kötődésről, amellyel a két nép mindig kisegítette egymást. Most azonban ezen a szavakkal le nem írható, szívet és lelket megérintő helyen, ahol a hit, a nemzet, az identitás érzése is összefonódott, ezt is megtapasztalták. Ugyanis a magyar zarándokokat a lengyel vendéglátók azzal is megtisztelték, hogy az evangéliumi felolvasás anyanyelvükön, magyarul hangzott el.
A magyar zarándokokat a lengyel vendéglátók azzal is megtisztelték, hogy az evangéliumi felolvasás anyanyelvükön, magyarul hangzott el. (Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)
Másnap a reggeli órákban az Esterházy János halálának 60. évfordulója alkalmából megszervezett zarándoklat legmegindítóbb pillanata következett. Ünnepi magyar szentmisét mutattak be a kegykápolnában, a főoltárnál, a Fekete Madonnát ábrázoló ikon előtt, amelyet többek között Esterházy Jánosért és családjáért ajánlottak fel. A magyar zarándokok mintegy százötven főnyi csoportja közös imával könyörgött Esterházy János boldoggá avatásáért.
Az élmények azonban ezen a napon, itt még nem értek véget. A csoport kora délután Krakkó történelmi városközpontjában tett közös séta után Molnár Imrének, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatójának a közvetítésével személyesen találkozott Esterházy János leszármazottjával, a városban élő Alzbeta Lastowiecka-val, aki Esterházy Máriának, János testvérének lengyel származású unokája.
Kérdésükre Alzbeta elmondta, hogy számára nagyon megindító a felvidéki magyarok Jánoshoz fűződő ragaszkodása, szeretete és ez megerősíti abban, hogy szenvedése nem volt hiábavaló, hanem még most, a XXI. században is hatással van a közösségre. Elmondása szerint nagyon szívesen jön a Felvidékre, szívesen látogat ide a magyarokhoz, akiknek hívó szava nagyon kedves számára. Elmondta, hogy legközelebb szeptember 16-án lehet vele találkozni Alsóbodokon, ahol a Paulisz Boldizsár kezdeményezésére felépített Esterházy-kápolna avatásán vesz részt.
Találkozás Esterházy János leszármazottjával, a Krakkóban élő Alzbeta Lastowiecka-val (Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)
A zarándoklat zárónapján a fáradt utazók a program utolsó állomásán, Nyitraújlakon, Esterházy János szülőfalujában tettek látogatást. A ma már szinte teljesen szlovák faluban 1901. március 14-én született a politikus, majd később országgyűlési képviselő. Az Esterházy-kastélynál Pásztor Csaba a család történetéről ismert és kevésbé ismert történetekkel zárta a több mint 1200 kilométeres körutat. S hogy mit adott ez az út a felvidéki magyaroknak? Tapasztalatszerzést, szembesülést azzal, hogy Esterházy Jánost elhivatottan tisztelik és szeretik, emlékét őrzik a kívülállók és a leszármazottak. Ez mind hozzájárult ahhoz, hogy a résztvevők megtalálják helyüket a világban, önazonosságukkal szembenézzenek, bátran vállalják anyanyelvüket, kiálljanak őshonos kisebbségi jogaikért és büszkék legyenek magyarságukra, gyökereikre itt, a szülőföldjükön, a Felvidéken.
Az egyesület elnökének tájékoztatása szerint a program a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.támogatásával valósult meg.
