Minden magyart meg kell védenünk! – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes ma délelőtt az Országház Vadásztermében, a Külhoni Magyarságért Díj átadásakor mondott beszédében. Felvidékről Zupko Mária és Vadkerti Imre kapott kitüntetést.
Mint minden évben – 2011-ben történt alapítása óta – államalapításunk ünnepéhez kapcsolódóan, ezúttal is valamennyi határon túli régió képviselve volt a kitüntetettek között, és volt egy rendkívüli, amelynek szomorú aktualitására utal a címben idézett miniszterelnök-helyettesi mondat. Erről részletesebben tudósításunkban.
A Himnusz eléneklését követően az újvidéki Kapisztrán Ferences Ifjúsági Kórus műsora adott méltó nyitányt a díjátadáshoz, amelynek mottójául is szolgált, nem csupán az augusztus 20-i ünnepre utalt egy részlet Szent Istvánnak fiához, Imre herceghez írt Intelmeiből. Beregi Anikó műsorvezetőtől nem az állandóan ismételgetett, a „Vendégek befogadásáról” szóló fejezet részletét hallhattuk, hanem „A fiak kövessék az elődöket” című, a hagyományok megőrzésére intőt: „…Mely görög kormányozta a latinokat görög módra, avagy mely latin kormányozta a görögöket latin módra? Semelyik. Ezért hát kövesd szokásaimat, a tieid közt kimagasló így leszel, s az idegenek dicséretére szert így teszel.”
A miniszterelnök-helyettes az elszakíthatatlanság jelképének nevezte a Külhoni Magyarságért Díjat, majd a kölcsönös, de mégis különböző felelősségről beszélt. A külhoniak felelősek elsősorban önmagukért, saját nemzetrészükért, másodsorban a többi elszakított nemzetrészért, hiszen amit az egyik elért (például a vajdaságiak kulturális autonómiája), ösztönző példa lehet a többi rész számára, végül pedig felelősek az egyetemes magyarságért.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes beszédet mond a Külhoni Magyarságért Díjak átadásán az Országház Vadásztermében 2017. augusztus 18-án.
(Fotó: MTI Szigetváry Zsolt)
A magyar állam felelőssége, hogy olyan erős legyen Magyarország, amely meg tudja védeni az elszakítottakat. Az identitás megőrzéséhez szükséges forrásokat 2010 óta megtízszerezte a kormány. De az identitás megőrzéséhez létbiztonság is kell, ezt segíti a külhoni vállalkozók gazdasági fejlesztésének támogatása. Az összetartozás közjogi keretét az állampolgárság biztosítja, ezért ragaszkodunk a Szent Koronához, és tiszteljük vallástól függetlenül. A felsoroltakat azonban át kell hogy szőjék a személyes szálak, amelyek erősítéséhez tartozik a Külhoni Magyarságért Díj is.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár adták át a díjakat. A legkisebb létszámú magyar közösségből, a Muravidékről Cár Anna, a Dabronaki Magyar Önkormányzat elnöke, Ausztriából Lengyel Ferenc és felesége Lengyel Melinda, a Bécsi Magyar Iskola tanárai, Kárpátaljáról a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon, Délvidékről Pénzes János szabadkai megyéspüspök vehette át a díjat, valamint Verebes Krnács Erika előadóművész. A Felvidéket képviselte a kitüntetettek sorában Vadkerti Imre színművész, énekes és Zupko Mária gyógypedagógus. Erdély magyarságából Kató Béla református püspök, Horváth Anna, Kolozsvár volt alpolgármestere és Tamási Zsolt József, a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum volt igazgatója augusztus 20-án Kolozsváron fogja átvenni a díjat.
A tisztségéről leköszönt két utóbbi kitüntetett azon jelesek közé tartozik, akiket posztjukon támadás ért a többségi állam részéről – emelte ki Semjén Zsolt, hozzátéve, hogy kitüntetésüknek szimbolikus üzenete is van: barátnak és kevésbé barátnak, majd arról a szomorú aktualitásról beszélt, amely a tizenegyedik díjhoz fűződik, amelyet a Venezuelai Magyar Közösség kap.
Menyhárt József, az MKP elnöke a felvidéki kitüntetettekkel (Fotó: Botár Gergely)
Venezuelában nem magyarságukért üldözik a magyarokat, hanem egy általános káosz megszenvedői. Üzenet is a kitüntetés, hogy a venezuelai magyarok legyenek tudatában annak, – egyébként mint bárhol a világon a magyarok – hogy van egy hazájuk. Nyitott kapukkal és nyitott szívvel várjuk őket. Miként Izrael minden zsidó hazája, és bármi történik velük a világban, Izrael mindig kiáll értük, és mindig visszamehetnek Izraelbe, Magyarországnak is ugyanezt kell tennie. Magyarország is minden magyar számára nyitva van, és ha az országban, ahol élnek, helyzetük ellehetetlenül, ide mindig visszatérhetnek. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterrel előkészítettük a megfelelő államigazgatási és egyéb területen a hazajövetelüket. És ez üzenet a világ bármely részén diaszpórában élő magyarságnak.
A díjat Kunckelné Fényes Ildikó, a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetségének elnöke, a Venezuelai Magyar Szervezetek Koordinációs Bizottságának elnöke vette át.
A díjátadó ünnepséget a felvidéki Zsapka Trió műsora zárta, majd a Szózat eléneklése után csoportkép készült a kitüntetettekről, és sor kerülhetett egyéni interjúkra. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes összefoglalta a sajtó számára beszédének fő gondolatait, Potápi Árpád János államtitkártól viszont az előzményekről, a díjazottak kiválasztásának módszeréről érdeklődtünk.
Zupko Máriát a családja is elkísérte / Vadkerti Imre zenészbarátaival, Zsapka Attilával és Sipos Dáviddal, akik néhány dalt is előadtak a díjátadón (Fotók: Zupko Teréz ill. Sipos Dávid FB-oldala)
A méltatásokból nagyon érzékelhető volt, hogy milyen különböző sorshelyzetekben él a külhoni magyarság, más-más feladatot jelenthet a különböző régiókban megküzdeniük a megmaradásukért. Nehéz lehet összemérni a teljesítményeket és kiválasztani minden évben a kitüntetésre legérdemesebbeket.
Valóban így van, nagyon nehéz a dolgunk, amikor a Külhoni Magyarságért díjra jelöljük a tíz – olykor tizenegy – személyt. Idén tizenegy, mert egyik díjat a diaszpóra magyarságában megosztva kapta egy tanárházaspár, akik évtizedek óta előbb Erdélyben, utána pedig az ausztriai magyarság körében végzik oktatói, nevelői tevékenységüket. Nyilván figyelembe vesszük a terület nagyságát, az adott régióban élő magyarok számát, a határon túli magyar vezetők ajánlásait, kollégáink ajánlásait a díjazottak névsorának összeállításánál. Ezen kívül pedig mindig vannak aktualitások, amelyek ráirányítják a figyelmet egy-egy személy életpályájára, tevékenységének kiemelésére. Így volt ez már tavaly is Erdély esetében, amikor olyan személyek kapták meg a Külhoni Magyarságért díjat, akik emblematikus szereplői az erdélyi közéletnek, s akiket magyarságuk miatt érnek bújtatott politikai támadások. Így van ez idén is, hiszen díjaztuk a marosvásárhelyi katolikus líceum igazgatóját és díjaztuk Kolozsvár volt alpolgármesterét, míg a reformáció 500. éve és az erdélyi református egyház fennállásának 450. évfordulója alkalmából Kató Béla püspök urat, aki szintén már több évtizede dolgozik nemcsak az erdélyi magyarság, de az összmagyarság érdekében is. És még egy aktualitás az idei díjazottak kiválasztásánál: a venezuelai magyarság, akik a legnehezebb anyagi, gazdasági körülmények közé kerültek – mint hallhattuk Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrtól is.
Ön mit tapasztal a Kárpát-medence különböző régióit járva: nem csökken a kitartás a magyarságért való munkálkodásban a fiatalok körében sem?
Azt látom, hogy nem. Egyrészt itt vannak, akik évtizedek óta ezt a tevékenységet folytatják, és nem azért mert kötelező, hanem mert szívügyüknek érzik, hogy azokat a hagyományokat, azokat a dolgokat, amiket megkaptak nagyszüleiktől, szüleiktől, természetes módon adják tovább, és egyre több fiatallal is számolhatunk, tehát nem igaz az, hogy a fiatalok nem veszik ki a részüket ebből a tevékenységből. Csak úgy mint itthon, bárhol a világban a fiatalok is belenőnek ezekbe a feladatokba, és mi ehhez minden segítséget megadunk, figyelünk arra, hogy mindig legyen utánpótlás, akár csak itt a nemzetpolitikai államtitkárságon is.
