Marek Vagovič, az Aktuality.sk portál főszerkesztője Saját fejjel címmel írt könyvet. Lebilincselő történet a Smer színfalai mögül az oknyomozó újságíró szemével, aki több fontos botrányt is leleplezett. Ebben a fejezetben Ladislav Bašternák viselt dolgairól ír a szerző.
A 2016-os választások előtt a Smernek nem voltak túlzott elvárásai. A Váhostav-ügy, az adócsalás gyanúja, az egészségügyben kirobbant botrányok és a pedagógussztrájk után nyilvánvaló volt, hogy a négy évvel azelőtti eredményt (44 százalék) nem ismétli meg Fico pártja. A realistábbak 30 százalék körüli eredményről beszéltek. Robert Kaliňák is tudatosította, hogy a Smer már maga mögött hagyta a legjobb éveit. Ennek ellenére röviddel a választások előtt optimista volt. „A belső felmérések 30 százalék feletti eredményt mutatnak” – mondta az Aktuality.sk online beszélgetésében. „Az SaS felfelé megy, előzetesen a második. Rado Procházka népszerűsége ezzel szemben csökken. Kotlebának a mi felméréseinkben nem volt 4 százaléknál jobb eredménye” – állította akkor a belügyminiszter.
Az előrejelzése csak részben bizonyult valósnak. A Smer 28 százalékot szerzett, ez 2002 óta a párt második legrosszabb eredménye volt. Az SaS és az OĽaNO viszont feljöttek. A Most-Híd hozta a szokott formáját. A Sieť eredménye valóban csökkent, mégpedig jelentős mértékben. A parlamentbe visszatért az SNS, ezzel számoltak is. Meglepetést okozott azonban a két új párt – Boris Kollár és Marián Kotleba pártja. Az ilyen erőmegoszlás mellett már a választás éjszakáján nyilvánvaló volt, hogy aligha alakíthat itt kormányt más, mint Robert Fico. Elméletileg szóba jött még a Smer és Kotleba nélküli koalíció, ennek az összetartása azonban nagyon kérdéses volt. A dilemmát végül Andrej Danko oldotta meg, aki elsőként bólintott rá Fico ajánlatára. Majd csatlakozott Bugár Béla és Radoslav Procházka is, bár ez ellenkezett a választóik elvárásaival. A Most-Hídtól többen elpártoltak, a Sieť pedig ténylegesen már nem létezik.
Amikor Fico felállította a harmadik kormányát, a stabilitásról és a „polgárok demokratikus intézményekbe vetett bizalmának megerősítéséről” beszélt. Bár világos üzenet volt ez a Kotleba körüli szélsőségeseknek, ám a Dankóval, Bugárral és Procházkával való együttműködésének valódi okát nyilvánvalóan másutt kell keresni. „A koalíció nem a szélsőségesség elleni gátként alakult, hanem az előrehozott választások elleni gátként” – jelentette ki Procházka 2016 augusztusában a Hospodárske noviny napilapnak. Legyen akárhogy is, a Smer nem okult a múltból. A választást követő viselkedésével csak tovább mélyíti az emberek kiábrándultságát, akik egyre csalódottabbak a korrupciós botrányok és a hatalommal való visszaélés miatt. A legutolsó példa erre a Bašternák-ügy, amely már több hónapja nyomasztja és radikalizálja a társadalmat. Az ügy egyik főszereplője Robert Kaliňák, a lényege azonban egy szomorú jelentés a velejéig romlott rendszerről, amelyben a „mi emberünk” bármit megtehet.
Ladislav Bašternák a 90-es évektől kezdve vállalkozik. Az első vállalkozása egy autómosó volt, amelyet a pozsonyi Kamzíkon lévő garázsban üzemeltetett. A garázs a West szálló közvetlen közelében található, a tulajdonosának ugyanaz a keresztneve, mint Bašternáké. Hogy az emberek össze ne keverjék őket, elkezdték az ingatlanjaik nagysága alapján megnevezni őket. A garázsos Bašternák volt a „kis Lackó”, a szállodatulajdonos pedig a „nagy Lackó”. Később Bašternák egy betongyártó céget alapított, s a „kis Lackóból” ingatlanfejlesztő lett, aki többfunkciós épületeket és lakótömböket épített a pozsonyi Koliba alsó részén, az Arany Lábban. Bašternák építette a pozsonyi vártól nem messze lévő Bonaparte lakótömböt is, ahol Fico kormányfő is lakást bérel. Ebben az épületkomplexumban Ján Počiateknek és Marián Kočner, vagy Marek Turčan (Kaliňák embere) cégeinek is van lakása. De ebben a házban lakik Miroslav Výboh fia is.
Bár Bašternák kapcsolatai átlagon felüliek a Smer politikai vezetésével, az újságírók sokáig nem is sejtettek a kapcsolatairól, vagy nem tudták azt bizonyítani. Nem tartozott a párt mecénásai közé sem, a cégei nem pályáztak állami megrendelésekre. A biznisze lényegét a Denník N riportere, Monika Tódová és a Trend hetilap riporterei, Zuzana Petková és Xénia Makarová csak 2016 márciusában leplezték le. Az újságírók megállapították, hogy Bašternák cége, a BL-202 2012-ben hét lakást vásárolt a Pozsony központjában lévő Five Stars Residence épületben 12 millió euróért, bár a piaci áruk tízszer annyi volt. Az épületet Marián Kočner építtette, de Peter Hrkotáč, a Rent and Wash cégből adta el azokat. Az adóhivatal ezt követően mintegy kétmillió euró értékű áfa-visszatérítéseket fizetett ki Bašternáknak. A pénzügyőrség kriminológusainak azonban felkeltette a gyanúját, és megállapították, hogy csak 1,5 millió euró érkezett az eladó számlájára, ami azt jelenti, hogy a 12 milliós ár nyilván csak papíron létezett, azaz Bašternák lakásvásárlására gyakorlatilag az állam adta a pénzt, és még félmilliója maradt is belőle. Az ügyet a rendőrség is vizsgálta, a büntetőfeljelentés azonban elmaradt. Dušan Kováčik különleges ügyész sem tett semmit, egyetértett a rendőrség eljárásával. A vizsgálat megújítására csak az eset médiában történt közzététele után két hónappal került sor, eddig azonban semmilyen eredmény sem született.
Figyelemreméltó volt Ladislav Bašternák védekezése is. Amikor a rendőrség megkérdezte tőle, hogyan fizette meg az említett 12 millió eurót, azt válaszolta, hogy készpénzben. A jobb érthetőség kedvéért egy bőröndbe körülbelül egymillió euró fér el százeurós bankjegyekben. A nyomozók azonban ezt nem vizsgálták tovább. Bašternák mellett Robert Kaliňák belügyminiszter is kiállt. „Négy évvel ezelőtt még analóg világ volt, a készpénz világa” – jelentette ki a Hospodárske noviny napilapnak. A miniszter azt állítja, hogy az egész ügyet csak kitalálták. Tagadja az összeférhetetlenség gyanúját, bár a rendőrség a belügyminisztérium alá tartozik. Kaliňák azt ugyan elismerte, hogy ismeri Bašternákot, ám a szavai szerint a nyomozás menetébe semmilyen módon nem avatkozott bele.
Bašternák sérthetetlenségét tanúsítja az a hivatalos feljegyzés is, amelyet Daniel Lipšic képviselő hozott nyilvánosságra. 2012 júniusában Bašternákot egy rendőri ellenőrzés során megállították, mivel a Bugatti Veyron márkájú autójával áthajtott a folytonos vonalon. „Kiszállt a gépkocsijából, és megkérdezte tőlünk, miért buzeráljuk őt.” Amikor a rendőrök 150 eurós bírságot kértek tőle, Bašternák felhívott egy ismeretlen számot, és a vonal túlsó végén lévő illetőnek azt mondta, intézze el az ügyet. Ezt követően a rendőröket felhívta a felettesük, és utasította őket, hogy engedjék el Bašternákot, mivel az a „mi emberünk”. De közismert az is, hogy Bašternák arrogáns módon a tilosban parkol vagy a mozgássérülteknek fenntartott parkolóhelyeken. Bašternák arra, hogy adócsalással gyanúsítják, sokáig nem reagált.
Csak öt hónap múlva szólalt meg a Markíza televízióban, egy rövid interjúban. Bašternák tagadta, hogy megkárosította volna az államot a túlzott áfa-visszaigénylésekkel. „Én semmilyen politikussal sem találkozgatok. Igazán nagyon egyszerű életet élek” – mondta. Ettől a vállalkozótól valóban nincs mit irigyelni. Egy szerény ötemeletes márványvillában él a pozsonyi Slavínon. Az autóparkja is mindig nyomorúságos volt. A Bugatti Veyron luxussportkocsi, amellyel a rendőrök megállították, mindössze több mint egymillió euróba kerül. De egy S osztályú Mercedest is vett Bašternák AMG kiszerelésben, amelynek az ára közel 250 ezer euró, és más Mercedeseken is száguldozott a vállalkozó Szlovákia útjain.
(Aktuality.sk/Felvidék.ma)
