Némely megbetegedés esetében a beteg életben maradása az orvos és betegbiztosító közti küzdelemtől függ. A „túlélés” reményét a drága és modern készítmények jelenthetik, melyeket a biztosítók csak kivételes esetben hagynak jóvá, azonban nem minden kezelésre szoruló beteg részére.
Az olyan halálos betegség esetében, mint az idiopátiás tüdőfibrózis 149 nyilvántartott betegből a harmaduk nem kapja meg az innovatív kezelést. A biztosítók a korlátolt nagyságban rendelkezésre álló pénzeszközökkel érvelnek. A biztosítók döntésétől való függőséget csökkentené az egészségügyi minisztériumnak a gyógyszerek árának térítéséről szóló törvénymódosító javaslata. Azt, hogy milyen eredménnyel fog járni a tárca kezdeményezése, a gyógyszergyártók döntése fogja nagymértékben befolyásolni.
Az idiopátiás tüdőfibrózisban, egy ritka tüdőbetegségben szenvedők, az innovatív gyógyszerek hiányában nem élnek tovább 5 évnél. Ezek a gyógyszerek azonban nincsenek a kategorizált készítmények között, ezért nem is lehet őket receptre kiváltani. A készítmények beszerzését minden egyes páciens esetében saját kritériumai alapján egyénileg dönti el az adott egészségbiztosító.
Az elutasítás egyenlő a halálos ítélettel
„Ha a biztosító nem hagyja jóvá a betegnek a pirfenidón és a nintedanib nevű gyógyszereket, az olyan mintha kimondták volna a páciens számára a halálos ítéletet” – mondta az egyik beteg, Zuzana Goceliaková a „Remény a tüdőnek” polgári társulás egyik alapítója, amely az említett betegségben szenvedőket és azok családtagjait fogja össze.
„Ez a probléma a legkomolyabb és nehezen gyógyítható betegségek közé tartozik. Az orvosság eléréséhez nem a szerencsének kellene közrejátszani, mindenkinek meg kellene kapnia, aki rászorul. Sajnos, nagyon sok betegen már nem lehet segíteni” – közölte szomorúan Goceliaková, akit már húsz éve kínoz a fulladás és a folytonos száraz köhögés, valamint a beteges fáradság.
Megoldást jelenthetne a kritériumok lazítása
A betegséget két regisztrált készítmény lassítja, a pirfenidón és a nintedanib. Az elutasított betegek magas százalékú elhalálozását igazolta Anna Feketeová, a Kassai Állami Gyerekkórház tüdőorvosa. Az elutasításoknál két tényező játszik közre.
„Vagy túlságosan magasra állítja a biztosító az adott gyógyszer folyósításának kritériumait, vagy az orvos nem elégségesen indokolja meg, hogy miért látja szükségesnek a nem kategorizált készítmény ingyenes alkalmazását” – ismertette Feketeová, hozzátéve, hogy lehetséges megoldást jelenthetne a kritériumok lazítása.
Csak pénz kérdése?
Az egészségbiztosítók az utóbbi három évben 146 kérvényt kaptak, hogy támogassák a fent említett készítményekkel történő kezelést. Mind a három biztosító azzal érvelt, hogy a törvény nem írja elő részükre a nem kategorizált gyógyszerek finanszírozását, főleg akkor, amikor korlátozott a költségvetésük. A nintedanib nevű készítmény egy hónapos adagja a páciens részére 1500 euróba kerül! Az Általános Egészségbiztosító (VšZP) közölte, hogy az idén a két említett gyógyszerre már 1,17 millió eurót költött.
A VšZP tudatában van annak, hogy az új, pénzigényes kezelések a jelenlegi térítéses rendszerben nehezen fenntarthatóak. „Mivel a kérelmek száma évről évre nő s a biztosító költségvetése korlátozott, szükség van az állami gyógyszerpolitika rendszerszintű átgondolására” – vélekedett Viktória Vasilenková, a VšZP szóvivője, hozzátéve, hogy az előkészítés folyamatában van az új jogszabályozás, amelynek célja elérhetőbbé tenni a legújabb és pénzigényes kezeléseket.
A probléma a betegségek egész spektrumát érinti
A csak kivételre engedélyezett gyógyszerek térítésének problémája jelen van a betegségek egész spektrumában, de leginkább a daganatos betegségek esetében. Tipikus példa a báni Viera asszony esete, akit specifikus tüdőrákkal kezelnek. Az Union egészségbiztosító a modern készítmény iránti kérelmét elutasította, annak ellenére, hogy a kezelőorvosa figyelmeztette a biztosítót, hogy páciensének olyan daganata van, ami mutálódhat. Ebben az esetben a standard kezelés eredménytelen volt.
Az Union azzal védekezett, hogy a kérvény benyújtásának idejében nem használták ki az összes elérhető gyógymódot. „Nem teljesült az a feltétel, hogy a javasolt készítmény az egyedüli megfelelő gyógymód legyen, ezért nem lehet azt az egészségbiztosítás által finanszírozni” – fogalmazott Iveta Schererová, az Union biztosító revíziós orvosa.
Az új jogi norma pozitív változásokat hozhat
Az új jogi normát a parlament fogja tárgyalni, a tervezett változás jövő év januártól léphet érvénybe. Van itt azonban egy bökkenő, ami bizonytalanságot kelthet, ugyanis az egészségbiztosítási rendszerből 75-90 százalékig lesz finanszírozható a drága készítmények beszerzése, a különbözetet a gyógyszergyártóknak kellene állniuk.
Az Innovatív Gyógyszeripari Asszociációjában (AIFP) tömörült gyártók kifejezték elhatározásukat, hogy részt vesznek az innovatív gyógyszerek hozzáférésének a javításában. Azonban olyan szerződéseket kérnek a biztosítóktól, melyekkel a felelősség egy részét is áthárítanák rájuk.
Fennáll a pénzügyi és a klinikai kockázatok veszélye
„Az ilyen megállapodásokkal a gyártók és a biztosítók nemcsak a pénzügyi, de a klinikai kockázatokat is megosztják, melyek az új készítmény bevezetésével járnak” – hangsúlyozta Katarína Slezáková, az AIFP igazgatója. Hozzátette, a legfontosabb az, hogy világos és szilárd kritériumok legyenek meghatározva, melyek alapján megszabják a cégek által folyósított kedvezmények nagyságát.
„A minisztérium biztosított minket, hogy javulni fog az innovatív gyógyszerekhez történő hozzáférés. Hinni szeretnénk abban, hogy ez így is lesz, azonban még mindig nagy a bizonytalanság a betegek között” – reagált Mária Lévyová, a Páciensek Jogait Védő Asszociáció elnöke. Szerinte az elkövetkezőkben is minden a pénzen fog múlni és azon, hogy egyezségre jutnak-e a gyártók és a biztosítók. Amennyiben a két fél nem állapodik meg, a gyógyszert a gyártó nem fogja behozni.
(Forrás:Pravda.sk/Napidoktor.hu/Felvidék.ma)