Emelkednek a rászorulóknak nyújtott szociális juttatások

Négy év után 2018 júliusától némiképp emelkednek a rászorulóknak nyújtott szociális juttatások és hozzájárulások.

A munkaügyi tárca által tervezett törvénymódosító indítvány nagyjából ötszázalékos emelkedéssel számol. Kivéve az aktivációs hozzájárulást, amelyet a duplájára terveznek emelni, hogy a rászorulókat munkára ösztönözzék. A szakemberek üdvözlik a minisztérium szándékát, ám a rászorulóknak nyújtandó juttatásokat Szlovákiában továbbra is kevésnek tartják, a juttatási rendszert pedig bonyolultnak és átláthatatlannak.

Ján Richter szociális miniszter szerint a törvénymódosítás legfőbb célja, hogy maximális mértékben támogassák azokat a családokat, amelyeknek valamelyik felnőtt tagja munkába lép. Véleménye szerint a kormánynak ugyanis az az érdeke, hogy még jobban szétnyíljon az olló azok közt, akik dolgozni szeretnének, és akik csak a segélyekből szeretnének megélni.

A törvénymódosítás ezért az aktivációs hozzájárulás két szintre bontásával számol. Havonta 66,20 eurót kapnának azok a segélyen élő munkanélküliek, akik kisebb települési vagy önkéntes munkákat végeznek. Ez az összeg azonban a duplájára – azaz 132,40 euróra – emelkedne azok esetében, akik legalább a minimálbérnek megfelelő összegért munkába állnának, miközben a háztartásuk még mindig rászorulónak számítana.

Mélyebbre kellene ásni a juttatási rendszerben

A Foglalkoztatási Intézet dolgozója, Michal Páleník szerint ez mindenképpen jó lépésnek számít, egyúttal azonban úgy gondolja, mélyebbre kellene leásni a juttatási rendszerben. Szerinte már maga a hosszadalmas és bonyolult ügyintézési eljárás elriasztja az embereket attól, hogy munkába álljanak, mivel akár el is eshetnek a juttatástól, ráadásul azzal a vízióval kell szembenézniük, hogy ha rövid időn belül újra elveszítik a munkájukat, megint ugyanezen a tortúrán kell átmenniük.

A gazdasági szakember szerint ráadásul a szociális juttatási rendszer jelenlegi beállítása mellett nem mindig garantált, hogy a rászoruló családokba a munkába lépéssel több pénz kerül. Annak a béréről ugyanis, akinek az alacsony keresete miatt a munka mellett még szociális juttatást is folyósítanak, gyakran az ún. „töréspontok” döntenek. „Kap például egy 20 eurós karácsonyi jutalékot, amivel az összbevétele éppen csak túllépi a határt, és ennek következtében elesik a 200 eurós szociális juttatástól” – magyarázta a szakember.

Azzal kapcsolatban viszont, hogy vonják meg a szociális juttatást azoktól, akik elutasítják a munkaajánlatot, a szakember szerint óvatosabban kellene eljárni. Szerinte ugyanis először megegyezésre kellene jutni abban a kérdésben, mit is jelent a „megfelelő munkahely” fogalma. „Mert ha például a munkahely 300 kilométerre lenne a lakóhelytől, minimálbérért foglalkoztatnák és  éjszakai, illetve hétvégi munkát kellene végeznie, semmiképpen sem lenne megfelelőnek mondható” – vélekedik Páleník.

A rászorulóknak nyújtandó juttatások, amelyek jelenleg a háztartásoktól függően havi 61,20 eurótól 216,10 euróig terjednek egy házaspár számára több mint négy gyerekkel, a törvénymódosítás után 3,10-től 10,80 euróig növekszenek. Emelkedik továbbá némely hozzájárulás is, például egy eltartott gyermekre járó hozzájárulás 90 centtel havi 18,10 euróra növekszik.

De számol az új törvény az úgynevezett védelmi járadék emelésével is, amelyet például az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult rászorulók, illetve az egyedülálló rászoruló szülők kapnak, ez 3,13 euróval 66,20 euróra növekedne havonta. Ha a rászoruló háztartásokban várandós kismama, vagy egyévesnél fiatalabb gyermekről gondoskodó szülő van, a járadék 70 centtel havi 14,20 euróra növekszik. A megromlott egészségi állapotú rászoruló személy esetében pedig a járadék 1,71 euróval havi 36,40 euróra növekszik.

A rászorulóknak nyújtott alapvető járulékok

*Forrás: A szociális minisztérium rászorulók támogatásáról szóló törvénymódosító javaslata

Még így is alacsonyak a szociális juttatások

Zuzana Kusá szociológus szerint igazából nem is lehet a szociális juttatások emeléséről beszélni, csupán a valós értékük 2009-es szintre való illesztéséről. Véleménye szerint a szociális juttatások még mindig nagyon alacsonyak, és lehetetlenné teszik, hogy az emberek kikerüljenek a szegénységből. Személyesen azt is fájlalja, hogy a lakhatási hozzájárulás, amely évek óta 55,80 euró az egyedülálló és 89,20 euró a családok számára, most sem növekszik. „Hasonlóképpen rossznak tartom azt a tervezett intézkedést is, miszerint azok a rászoruló háztartások, amelyeknek legalább egy tagja több mint egy hónapig külföldön tartózkodik, elessenek a szociális juttatás igénylésének lehetőségétől. „Lehetetlenné teszi ez például a fiatalok számára, akik többnyire anyagilag nem is támogatják a családjukat, hogy külföldre utazzanak pénzt keresni” – magyarázza Kusá.

A rászorulóknak nyújtott támogatásokon 2009 óta nem nagyon változtattak, pedig akkor Szlovákiát már komolyan érintette a gazdasági válság. 2014 januárjától éppen csak valorizálták az alapvető juttatást, amely az életszínvonal növekedésével összhangban egy évvel azelőtt 1,8 százalékkal emelkedett, ami abszolút számokban mérve mintegy 1-től 4 euróig terjedő emelkedést eredményezett. Ezt a valorizálást követően azonban végeredményben néhány rászoruló háztartás teljes jutaléka összességében csökkent. Megszüntették ugyanis a kéteurós egészségügyi jutalékot, amelyet még akkor vezettek be, amikor minden orvosi látogatásért  húsz koronát kellett fizetni.

Szlovákiában jelenleg mintegy 80 ezer háztartásnak folyósítanak szociális juttatást, ami összesen 180 ezer személyt érint. Közülük nagyjából 50 ezer a nyilvántartott munkanélküli, a fennmaradó 130 ezer közé például gyerekek, diákok vagy a minimálnyugdíjra sem jogosult nyugdíjaskorúak, illetve egyéb csoportok tartoznak. A legtöbb segélyen élő Eperjes és Kassa megyében él, ahol a legmagasabb a munkanélküliségi arány, és magas az elkülönült telepeken élők aránya. A segélyre szorulók száma –  a kedvező gazdasági helyzetnek köszönhetően is –  a 2008-as évvel összehasonlítva a felére csökkent.

„Nincsenek azonban olyan lényeges statisztikák, amelyekből egyértelmű lenne, hogy hány rászoruló talált valóban munkát, és hányat töröltek a munkahivatalok közülük valamilyen oknál fogva a nyilvántartásból, illetve hányan oldották meg másképpen a helyzetüket” – figyelmeztet Páleník.

(Pravda/Felvidék.ma)