A ma már Pozsony városához tartozó, korábban különálló csallóközi kistelepülésen, Szúnyogdiban a kápolna főbúcsúját Szent Józsefnek, a Boldogságos Szűz Mária jegyesének, Jézus Krisztus nevelőatyjának liturgikus napján, március 19-én tartják.
Így volt ez idén is, amikor az ünnep hétfői napra esett. Előtte Szúnyogdiban megtartották a szokásos kilencedet, vagyis novénát Szent Józsefhez, melynek keretében a hozzá szóló alkalmankénti 15 üdvözlégyből álló rózsafüzér-ájtatosságot, az őérte könyörgő litániát és egyéb megszokott fohászokat imádkoztak.
A kilenced keretében néhány alkalommal misét is tartottak
Emlékszem még, hogy a megboldogult Koller Gyula prelátus úr – aki első áldozásom után éppen itt, Szúnyogdiban hívott 2002-ben ministrálni – mindig nagyon gondosan végezte a szentmiséket, vezette ezeket a kilencedeket, s érdekes, tanulságos gondolatokat osztott meg a hívekkel Szent Józseffel kapcsolatban. Volt olyan év, amikor minden napra gondolatokkal készült Szent József, az ács szerszámairól, kiemelve, hogy a szerszámoknak is megvan a maguk küldetése, feladata. Miután 2015 novemberében Koller prelátus úr elhunyt, a kilencedek végzését Vadkerti József pozsonypüspöki esperesplébános vette át.
A hétfői ünnepi szentmisén felbuzdulásra intette a híveket, s kérte, ne csak annak örüljünk, amikor ajándékot kapunk valakitől, hanem akkor is, amikor mi adhatunk egy kis figyelmességet valakinek.
A misén Csiba Gabriella és Péter látták el a kántori szolgálatot. A kivonuláskor a másik Szent Józsefhez szóló ének dallama csendült fel: „Ajkainkról zengjen ének, Szűz Mária jegyesének, kit az Úr sok szent közül kiválasztott eszközül.“ Majd az ereklyecsókolás következett.
Ezekben a hónapokban zajlanak a kápolnafelújítási munkálatok, ezekről a templomban kifüggesztett egynyelvű leírás is olvasható. Ahogy annak több esetben is tanúi vagyunk, a tulajdonneveket ez esetben sem a magyar helyesírás szerint írták, így sajnos Juraj Selepčéni, Jozef Baťáni szerepel a tájékoztató szövegében…
