„Semmelweis lehozta az emberi életet, hogy lángoljon és világítson”

A Pest megyei településen Semmelweis-napi ünnepség keretében adták át a felújított rendelőt, amely bővíti az ellátást. A megnyitón Kásler Miklós felidézte Semmelweis Ignác életművét, hangsúlyozva, a dualizmus korának kiemelkedő orvosprofesszora német származása ellenére is magyarnak vallotta magát.

Elmondta: Semmelweis Ignác a világon először bizonyította a statisztika módszerével orvosi felfedezését, amelynek kiemelkedő szerepe volt a gyermekágyi láz leküzdésében. A klórmész-oldatos kézmosást antiszeptikumként ajánlotta kollégáinak Semmelweis Ignác, aki nem élhette meg felfedezésének elterjedését, általános használatát – tette hozzá Kásler Miklós.

A Semmelweis-nap a magyar egészségügy napja

Az emléknapot 1992 óta minden év július 1-jén tartják meg. 1818-ban ezen a napon született Semmelweis Ignác, akit az anyák megmentőjének neveznek. Települések sora emlékezett meg róla. Új szobrokat is emeltek, így pl. Győrött is, ahol Rieger Tibor alkotását avatták fel.

Semmelweis Ignác mellszobra, Rieger Tibor szobrászmûvész alkotása Gyõrben az átadás napján, 2018. július 2-án. A szobrot az orvos születésének 200. évfordulója alkalmából avatták fel.
MTI Fotó: Krizsán Csaba

Semmelweis Ignác, az „anyák megmentője”, a világon elsőként statisztikai adatok és saját tudományos kutatásai, megfigyelései alapján felfedezte, hogy a gyermekágyi láz nem járvány, hanem az orvosok által terjesztett fertőzés. Ok-okozati kapcsolattal igazolta, hogy az addig kiemelkedően magas halálozási arányszámmal járó gyermekágyi láz, illetve az azt okozó fertőzés a szülő nőkkel kapcsolatba kerülő személyek gondos kézfertőtlenítésével megelőzhető. A klórmeszes kézmosás szigorú bevezetésével az általa irányított szülészeti osztályon 25-30 százalékról 1 százalékra esett vissza a halálozási arány.

A Semmelweis által javasolt prevenció forradalminak számított, 30 évvel megelőzte korát, de módszerét nehezen fogadta el az akkori orvostudomány. Felfedezését és elméleteit csupán 1877-től, Louis Pasteur és Robert Koch, valamint Joseph Lister munkássága hatására kezdték elismerni és alkalmazni.

Semmelweis Ignác orvos jelentőségét nem lehet eléggé méltatni, hiszen egy olyan emberre emlékezünk, akinek legkiemelkedőbb felfedezése emberek millióit mentette meg – mondta az emberi erőforrások minisztere szombaton, június 30-án Budapesten, a Semmelweis Egyetemen.

Kásler Miklós a Semmelweis Ignác születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésen elmondott köszöntőjében úgy fogalmazott, Semmelweis motivációi és gondolkodásának középpontjában az emberi élet feltétlen tisztelete, az élet megóvása, megmentése állt.

Az orvostudomány Luther Mártonja

A miniszter azt mondta, értékvesztett korunkban egy olyan emberre emlékezünk, akit az emberiség jótevőjének, az anyák megmentőjének, az orvostudomány Luther Mártonjának, a legkiemelkedőbb felfedezés birtokosának és a legerkölcsösebb embernek tart az utókor.

Felidézte: Semmelweis tanait kortársai elutasították, nem ismerték fel felfedezésének, a kézmosásnak a fontosságát, de ő a rendelkezésére álló eszközökkel és módon küzdött saját igazáért. Felfedezését a pontos megfigyelés, a kórlefolyás, a bonctani leletek elemzése, értékelése alapozta meg, felfedezését statisztikai adatokkal támasztotta alá – mondta Kásler Miklós.

A tudós felfedezésével leírta a gyermekágyi láz okát, kialakulásának folyamatát, a fertőzés „kapuját”, a fertőzés eszközét és azt, hogy a fertőzést milyen módszerekkel lehet megelőzni – ismertette a miniszter. Úgy fogalmazott: Semmelweis Ignácot életfelfogása valóban a magyar orvostudomány legismertebb alakjává emelte, de a legtiszteltebbé és a legszeretettebbé mindenképpen.

Mint mondta, Semmelweis leginkább Prométheuszra emlékezteti, aki lehozta a mennyekből a lángot és a tüzet, míg Semmelweis lehozta az emberi életet, hogy lángoljon és világítson.

A tudományos ülés zárásaként, június 30-án délután a Külső Klinikai Tömb Korányi Betegellátó Épület aulájában leplezték le Madarassy István alkotását, az „Áldott állapotban – Vizitáció Semmelweis Emlékére” című szoborcsoportot.

Leleplezték a Semmelweis Ignác emlékére készített szoborcsoportot a Korányi Betegellátó Épület aulájában. (Fotó: Dimény András, http://semmelweis.hu)

Dr. Rosivall László professor emeritus, a Semmelweis Emlékbizottság elnöke házigazdaként emlékeztetett: a világhírű művésszel még 2015-ben egyeztek meg az alkotás elkészítéséről, amelynek célkitűzése az volt, hogy ne alakjában, hanem inkább annak az üzenetében kapcsolódjon az anyák megmentőjéhez. Így készült el az a tűzzel megfestett réztábla szoborcsoport, amely két áldott állapotban lévő nő, Szűz Mária és Szent Erzsébet biblikus találkozását örökíti meg.

Madarassy István elárulta, az M.S. Mester Vizitáció képe ihlette szoborcsoport elkészítése heroikus küzdelem volt nem csak a két szenttel, hanem az anyaggal is.

Emlékérmével tiszteleg a 200 éve született Semmelweis Ignác előtt az MNB

A Semmelweis Egyetemen tartott tudományos ülésen bemutatták a Magyar Nemzeti Bank által a Semmelweis-emlékévre kibocsátott emlékérmét, valamint a Magyar Posta emlékbélyegét is.

A Magyar Nemzeti Bank 10 ezer forint névértékű ezüst és 2 ezer forint névértékű színesfém emlékérmét ad ki az „anyák megmentője” tiszteletére. Mindkét érme azonos érmeképpel jelenik meg, csak értékjelzésükben különböznek: előlapjukon Semmelweis Ignác félalakos portréja látható kézjegyével és ruházatába rejtve az 1818-1865 évszámokkal, amelyek Semmelweis Ignác születési és halálozási évére utalnak.

Semmelwies-emlékérmék (Fotó: http://www.magyarermebolt.hu)

Az érmék hátlapján az az elképzelt kórházi jelenet elevenedik meg, amint előtérben a híres magyar orvos klórmésszel fertőtleníti kezét, háttérben pedig egy édesanya dajkálja gyermekét. A Semmelweis által felfedezett és bevezetett klórmeszes kézfertőtlenítés gyakorlata kiemelt szerepet kap az érmén a klórmeszet tartalmazó üvegcse és a kézmosás körül futó tükörfényes körvonal révén – olvasható a közleményben. A felső köriratban olvasható Semmelweis-emlékév 2018 felirat utal a kibocsátás apropójára, az évszám egyben verési évszámként is funkcionál. Az érméket Kereszthury Gábor iparművész tervezte.

A Semmelweis-érmék Magyarország törvényes fizetőeszközei, de elsődleges szerepük inkább a figyelemfelhívás, az ismeretterjesztés, valamint a tisztelgés az egyik legismertebb magyar előtt, aki felfedezésével a sebészeti antiszeptikus elv előfutára és az aszeptikus nőgyógyászati és szülésvezetési gyakorlat megteremtője volt.

A 2018-as év Semmelweis Ignác-emlékévvé nyilvánításáról szóló 1872/2017. (XI. 29.)  évi magyar Kormányhatározat szerint az emlékév támogatja és szorgalmazza mind Magyarországon, mind a határon túl és a diaszpórában élő magyarság körében olyan rendezvények szervezését, valamint oktatási anyagok készítését, amelyek Semmelweis Ignác munkásságához kötődnek, és hozzájárulnak a méltó megemlékezéshez.

(mti, semmelweis.hu/Felvidék.ma)