Tíz évvel ezelőtt az Amerikai Egyesült Államokban csődöt mondott a Lehman Brothers magánbank, amit a múlt évszázad húszas éveinek nagy világgazdasági válsága óta a legnagyobb gazdasági válság követett, minek következtében nem egészen öt év alatt Szlovákiában is több mint 177 ezer ember veszítette el a munkahelyét.
A krízist csak a masszív pénznyomásnak köszönhetően sikerült megállítani, és a jelenlegi foglalkoztatottak valószínűleg a második világháború befejeződése óta a világgazdasági növekedés leghosszabb időszakát élik. „A legnagyobb bankok ellenállása egy esetleges újabb válsággal szemben jelenleg nagyon nagy” – jelentette ki Daniel Tarullo professzor, az amerikai FED központi bank volt tagja. A közgazdászok többségének véleménye szerint a jelenlegi gazdasági növekedési időszak legalább 2020 végéig folytatódik.
A világ legnagyobb gazdaságaiban tevékenykedő cégek ugyanis pillanatnyilag elsősorban azzal a gonddal foglalkoznak, hogyan birkózzanak meg a növekvő munkaerőhiány ellenére az egyre növekvő megrendelésekkel. A munkaerőhiány növeli a nyomást a béremelésekre is, az uniós tagságnak köszönhetően pedig Szlovákia is gazdaságilag jó éveket él meg.
Mi változott a válság óta?
A 2008-as válságévtől eltérően a magánbankok most sokkal biztonságosabbak, mint a múltban voltak. A válság előtt az amerikai bankoknak 100 dolláros hitelre 2 dolláros tartalékkal kellett rendelkezniük, jelenleg ez 7 dollár, és az ún. tőkekövetelmények az unióban valamivel még magasabbak. A közös euro-devizát használó országok pénzügyi házainak 100 eurós hitelhez 8 euró tartalékkal kell rendelkezniük. S a rosszabb időkben éppen a tartalékok szolgálnak a válság által okozott veszteségek fedezésére. Hogy ez elegendő lesz-e, azt egy lehetséges következő válság mondja majd meg.
Az emberek számára a válság a betétjeik 100 ezer eurós nagyságig való védelmét hozta. Ez a limit az eurót használó valamennyi tagországra érvényes. A válság előtt a szlovákok a hazai bank egy esetleges csődje során csak a betétjeik 90 százalékát kapták meg, s a legfelső érték 20 ezer euróban volt meghatározva. A politikusok azt is ígérik, hogy a bankok jövőbeli védelmét nem az adófizetők fizetik majd. Egy magánbank csődje esetén először a részvényesek veszítik el a pénzüket, majd a hitelezők és a 100 ezer eurós bankbetét feletti összeggel rendelkező emberek. Az esetleges védelmet az euroövezetben működő valamennyi bank hozzájárulásával létrehozott alap is finanszírozni fogja. Az úgynevezett egységes alapba 2016 és 2024 közt 55 milliárd eurónak kell befolynia.
A mindenható pénznyomás?
A kinyomtatott pénzmennyiséget látva az eladósodott országok és európai bankok jelenlegi gondjai nem tűnnek annyira szörnyűnek. Az Európai Központi Bank 2015-től 2018 decemberéig egészen 2,5 billió eurót nyom ki. Ezek a pénzforrások fedezhetik a globális pénzpiacok esetleges világméretű zavarait is. A múltban ugyanis a válságot éppen az olcsó pénzek hiánya okozta.
Az Európai Központi Bank úgy pumpált pénzt a gazdaságba, hogy államkötvényeket vásárolt a közös eurót használó országok privát bankjaitól. Ennek az eredménye, hogy a 10 éves szlovák kötvények kamatlába 0,65 százalék, a németek esetében pedig csak 0,41 százalék.
A hitelalapú gazdaságokban az olcsó pénz lehetővé teszi a cégek számára az új projektek megvalósítását. Ezt követően növekszik a gazdaságban a foglalkoztatottság, az emberek elegendő pénzzel rendelkeznek az áruk és szolgáltatások megvásárlására. A gyors gazdasági növekedéssel előidézett foglalkoztatottság-növekedés egyúttal növeli a nyomást a bérek emelkedésére is. A pénznyomás egyedüli hátránya a túlságosan gyors áremelkedés.
Az alapkamatláb az euróövezetben a jövő év feléig nulla lesz. Az Amerikai Egyesült Államokban ma már 1,75 és 2 százalék közt van, és ez év végéig elérheti a 2,25-2,5 százalékot. Éppen az alapkamatlábon alapulnak a jelzáloghitelek kamatai, és éppen ezek gyors növekedése állt a 2008-as válság kirobbanásának hátterében.
(Pravda/Felvidék.ma)
