A fékek és ellensúlyok rendszere csak a szavazáskor kialakult zűrzavarnak köszönhetően maradt érintetlen, fogalmazott Andrej Kiska államfő a parlamenti szavazást követően.
„Annak érdekében, hogy további 12 évre hatalmába kerítse az Alkotmánybíróságot, a kormánytöbbség képes volt a fasiszták támogatását igénybe venni. Komoly intő jel az is, hogy az elv, amelynek alapján az alkotmányunkat megalkották, vagyis a kölcsönös fékek és ellensúlyok demokratikus rendszere, amelyet a legfontosabb szlovákiai bírósági pozíciók betöltésekor alkalmazunk, csak a szavazáskor kialakult zűrzavarnak köszönhetően maradt érintetlen” – jellemezte a kialakult helyzetet az ország elnöke.
Kiemeltette, hogy az állam képviselőinek továbbra is az a kötelességük, hogy visszaadják az emberek igazságszolgáltatás iránti bizalmát, ehhez azonban szükséges az alkotmánybírák tisztességes megválasztása is. „A parlament kötelessége jövő év februárig 18 olyan jelöltet javasolni az elnöknek, akik megfelelnek azoknak a szakmai és erkölcsi kritériumoknak, melyeket az Alkotmánybíróság megkövetel” – figyelmeztetett Kiska.
Az államfő hozzátette, sürgősen meg kell találni a politikai akaratot a jobbítás érdekében, amit elősegíthet az, ha az alkotmánybírói posztok betöltésénél figyelembe veszik a szakemberek véleményét. „Az elkövetkező hetekben ezért találkozni kívánok a jogi és bírói szervezetek képviselőivel, hogy aktív fellépésre buzdítsam őket”– fogalmazott Kiska.
Az alkotmánybírókat továbbra is az eddigi módon fogják megválasztani, mivel a parlament kedden nem fogadta el azt az alkotmánymódosítást, melynek értelmében változott volna az alkotmánybírák megválasztásának módja. A módosítás mellett csak 55 honatya tette le a voksát a Smer-SD, a Most-Híd és az SNS frakciójából. Több koalíciós képviselő tartózkodott, és a javaslatot nem támogatta az ellenzék sem. A végső szavazás sikertelenségéhez hozzájárult az is, hogy a képviselők a második próbálkozás során sem változtattak az átmeneti rendelkezések hatályosságán, amit csupán 81 képviselő támogatott a szükséges 90 helyett.
A szavazás előtt még úgy tűnt, hogy az alkotmány mégis megváltozik, a plénum ugyanis az ellenzék egy részének támogatásával, 98 szavazattal jóváhagyott egy fontos módosító javaslatot, amelyet Róbert Madej (Smer-SD) terjesztett be. Ennek értelmében, amennyiben egy alkotmánybíró-jelöltet 90 képviselő támogatna a szavazatával, automatikusan alkotmánybíróvá válna, az államfőnek csupán az esküjét tette volna le. Amennyiben többen is megkapták volna a 90, vagy annál több szavazatot, a szavazatok számát vették volna figyelembe.
A 13 alkotmánybíró közül kilencnek 2019 februárjában jár le a megbízatási ideje. A képviselők feladata az lesz, hogy megválasszanak 18 jelöltet, akik közül az államfő fogja kinevezni a kilenc új alkotmánybírót az elkövetkező 12 évre. A jelöltek megválasztásához elegendő lesz a jelen lévő képviselők egyszerű többségének támogatása.
(Teraz.sk/Felvidék.ma)
