Azt hiszem Hollandiában történt (s ez eléggé valószínű, arrafelé igen liberálisak, bár ez most mindegy), hogy egy idősebb úr azzal a kéréssel fordult az illetékes hivatalokhoz, változtassák meg születési dátumát. Ő ugyanis jóval fiatalabbnak érzi magát, ezért a hivatalos okmányokat egyeztessék az ő szubjektív életérzetével.
Visszautasították. Ki tudja miért? Talán azért, mert ilyennel még nem találkoztak a bürokraták, s ami még nem volt, bürokrata szempontból nincs, s ezen az alapon hazudtolták meg a liberalizmust?
Ám az emberünk nem hagyta magát, azzal érvelt, hogy ha valaki hímneműnek született, ámde nőneműnek érzi magát, azt gond nélkül átoperálják, még hőst is képesek csinálni belőle. Márpedig ez komoly operáció, a bürokraták dolga ezek után tulajdonképpen már semmiség, ő viszont csupán ezt a semmiséget kívánja operáció nélkül, hiszen az ő esetében az fölösleges.
Nem tudom, ez mennyire befolyásolja például nyugdíjkorhatárát, vagy házasulandó kedvét, na de ne legyünk rosszmájúak. Nem is ez a lényeg.
Első reakcióm a hírre az volt, hogy leesett az állam, ám aztán jó nagyot nevettem, s igazat adtam neki. Persze! Teljes mértékben igaza van!
Mert ha jogunk van kijátszani a természetet, lóvá tenni a teremtést, és férfiből nőt csináltatunk magunkból (vagy fordítva), ha e két nem mellé további nemeket is sikerült kreálni, ahogy ezt a gender-elmélet hívei tették, éspedig jogi jóváhagyással, akkor
miért ne változtathatnánk meg korunkat. Ráadásul sokkal olcsóbban és egyszerűbben: csak egy tollvonással.
Mert ugye ha szabadság, akkor legyen szabadság. Legyen szabad bármi. Ha valakinek szabad az, hogy ne lásson le a lába közéig, hogy megállapíthassa, minek szülte meg őt az anyja, akkor az is szabad lehessen, hogy hivatalosan fiatalabbnak mondjam magam. A tinik pedig miért ne állíthatnák magukról, hogy már elmúltak 18 évesek, hogy szabadon kocsmázhassanak, egy 13 éves jól megtermett lány magát idősebbnek tudva pedig miért ne állhatna ki az utca sarkára pénzt keresni? És miért nem lehetne jogom lőfegyvert tartani, mint Amerikában, természetesen csak önvédelemből, naná – végül a konyhakés is fegyver lehet, használják is egynéhányan a délebbről jövők közül.
Mindez első pillantásra rém nevetségesnek tűnik. Csak sajnos sok fontos, felelős ember ezt komolyan gondolja. Egyszerűen képtelenek elfogadni, hogy a szabadságnak is van határa, hogy nem végtelen az, ellenkezőleg: felelősséggel jár és megszorításokkal.
És a szabadság végképp nem azt jelenti, hogy megtagadjuk a tényeket. Nem kell ahhoz különösebben ájtatosnak vagy mélyen hívőnek lenni, hogy elfogadjuk a világot úgy, ahogy Isten teremtette.
A víz nedves és a jég hideg, ez van. Talán kitalálják a száraz vizet is és állítólag van forró jég is, na de ez sem a lényeg. Mint ahogy a sziámi ikrek vagy a homoszexualitás sem a lényeg – ez csak kivétel. Nem nehéz észrevenni, hogy a törvényszerűség és a kivétel között eléggé nagy különbség van.
Az idézett hollandus ötlete végső soron nem is olyan vicces. Csak igazából alaposan kigúnyolja a szabadosság vitézeit. Túl szomorú mindez, hogy Európa ilyen mélyre tudott süllyedni. Mert a szabadosság „vívmányai”, „ötletei” minden, csak nem normálisak.
Szerencse, hogy vannak bástyák, ahol ebből nem csinálnak sportot és ellenállnak, de már a vak is látja, mennyire rohamozzák a neoliberálisok hagyományaink, kultúránk, szokásaink, hitünk, nemzeti értékeink várait. Bár ez utóbbi (nem is egyedülállóan) eléggé kétértelmű:
ha én nemzetem értékeire vagyok büszke és nemzetem érdekeit igyekszem előtérbe helyezni, akkor hazafi vagyok. Ha viszont te csinálod ugyanezt, akkor populista és nacionalista vagy, esetleg fasiszta is. Mert a fogalmakat is ki-ki saját szája íze szerint értelmezi át.
Így viszonyulnak a kisebbségekhez is:
ha migráns vagy, esetleg homoszexuális, akkor megannyi jogra van jogod, ha viszont nemzeti kisebbség vagy, akkor pofa be.
Olyan téma ez, amely az Európai Unióban senkit sem érdekel. Ezzel kapcsolatban a liberalizmusnak még nyoma sincs. Mindez sajnos szorosan összefügg. Éppen azért nem egyszerűen szomorú ez, hanem veszélyes. Létünk alapjait támadja. A létező határokat ugyanis nem lehet következmények nélkül megsérteni.
