A parlament elfogadta a jövő évi költségvetést, melynek azért több kockázati tényezője is akad. Globális szempontból nézve az egyik a vámháború, melyet Donald Trump amerikai elnök vezet. Ugyancsak kérdéses, hogy a jövő év márciusában esedékes Brexit eredményez-e vámbevezetést az unió és Nagy-Britannia között.
A hazai kockázati tényezők között említik a munkaerőhiányt
Ezt a kormány úgy kíván megoldani, hogy erőteljesebben motiválja a munkanélkülieket az elhelyezkedésre, illetve megkönnyíti az uniós tagországokon kívüliek számára a szlovákiai munkavállalást.
További komoly kockázati tényező a szlovákiai háztartások eladósodottsága, a növekvő lakásárak mellett az ingatlanpiaci buborék kialakulása.
Szlovákia lakosságának vállát jelzálogkölcsönök és fogyasztói hitelek nyomják közel 30 milliárd euró értékben, ami háromszorosa a 2008-as hitelterheltségnek, amikor kitört a válság, mely nem kerülte el az ingatlanpiacot sem.
Ugyancsak problémás lehet a kamatok növekedése. Egy 100 ezer eurós jelzáloghitel havi törlesztőrészlete 1,65 százalékos kamat mellett 352 euró, s a hiteltörlesztés már jelenleg is a háztartások legnagyobb kiadásai közé tartozik.
A szlovákiai háztartások eladósodottsága uniós viszonylatban hihetetlen ütemben nő, Kelet-Közép-Európában a második helyen állunk. Ennek okát a szakemberek egyrészt a harmincas korosztály számarányának emelkedésében látják, akik hitelfelvétellel oldják meg a lakhatásukat, másrészt a bérek dinamikus növekedésében.
A hitelfelvételi hajlandóságot nem hűtötték le a Szlovák Nemzeti Bank intézkedései sem, mely szigorította a hitelfelvétel feltételeit. További nem éppen örvendetes hír és egyben kockázati tényező az energiaárak világméretű emelkedése.
A költségvetési javaslat abból indul ki, hogy a kőolaj barrelenkénti 60 dolláros ára mellett az infláció 2,5 százalékos lesz. A kőolajárak októberben felkúsztak a 90 dolláros határig, most 60 dolláron vannak. Ebből adódik, hogy a munkavállalók és a nyugdíjasok bevételnövekedését elnyelik a megnövekedett energia- és fűtési költségek, valamint az élelmiszerárak.
Az államkasszát ugyan megtölti, de az embereket nem örvendezteti meg a nem életbiztosításnak minősülő szerződéseket sújtó 8 százalékos adó, ami növeli a biztosítási díjakat, valamint azt, hogy csökkennek a lakás-takarékpénztári megtakarítások után járó állami prémiumok is.
A költségvetés legnagyobb hajtóereje a gazdaság
A bruttó hazai termék növekedése a második és a harmadik negyedévben 4,5 százalékkal nőtt. A szlovák gazdaság tehát ütemesebb növekedést mutat, mint ahogy a kormány prognózisai feltételezték.
Az állam többet nyert főleg adóbevételekből, miközben csökkentek a munkanélküli segélyekre és a munkaerőpiac támogatására fordított szociális jellegű kiadásai.
Itt van tehát az ideje a nehezebb időszakokra szolgáló tartalékok kialakításának, amikor ellenkező helyzet alakul ki, csökkenek a költségvetés bevételei és nőnek közkiadások.
A pénzügyminisztériumi tervezet 2019-re eredetileg 0,1 százalékos GDP arányos hiányt vetített előre (96,9 millió euró), akadna tehát rá forrás.
A nulladeficites javaslat változtatására akkor került sor, amikor az Európai Bizottság értékelése alapján Szlovákiát lényeges eltérés fenyegette a Stabilitási és Növekedési Paktumban rögzített szabályoktól. Ezek egyfelől azt hivatottak megakadályozni, hogy a tagállamok fiskális politikái veszélyes irányt vegyenek, másfelől pedig a túlzott költségvetési hiány korrekcióját, illetve a túlzottan magas államadósság-teher csökkentését szolgálják.
Pénzügyi szakértők szerint a szlovák gazdaság jó kondícióban van, s amennyiben növelné az adóbehajtás hatékonyságát, a költségvetés bevételi oldala jövőre érezhetően nőhetne, s ezzel együtt fokozatosan csökkenne az államadósság, miáltal biztonsági tartalék képződhetne egy esetleges gazdasági hanyatlás esetére.
További kockázati tényező viszont, hogy jövőre várhatóan lelassul a globális gazdaság.
A helyzet Közép-Európában rosszabb lesz a németországi gazdasági fejlődés lefékeződése miatt, amivel a költségvetés nem számol kellő mértékben.
A szlovákiai gazdaság hajtóereje az autóipar, s éppen ez jelenti a legnagyobb kockázatot számára. Kivitelünk ugyanis főként a német piacra irányul, ami viszont lassuló tendenciát mutat.
Szlovákia gazdasági növekedése viszont az utóbbi hónapokban 4 százalék felett volt, a harmadik negyedévben elérte a 4,6 százalékot. Ezzel Lengyelország, Lettország és Magyarország után a negyedik helyen áll az unióban. A szomszédos Csehország 2,3 százalékkal erősödött.
(Pravda.sk/Felvidék.ma)
